Fabó Beáta - Holló Szilvia Andrea: Budapest térképeinek katalógusa 1/1. 1660-1873 (Budapest, 2003)
Történeti összefoglaló
1920-ig jelentek meg 1:15 000 méretarányban a látnivalók perspektivikus kis rajzával és házszámozással, aránytalan utcaszélességgel. Stoits 1908-tól tűnt fel a térképkészítők sorában és egészen 1949-ig jelen volt a térképpiacon. Eleinte rajzolóként, szerkesztőként, később kiadóként volt feltüntetve. Óriási számban jelentek meg idegenforgalmi jellegű térképei, melyeket a nagyközönség számára készített a külterület egy részének, illetve a környező települések részleges ábrázolásával. A tájékozódáshoz szükséges alapinformációkat tartalmazza általában 1:18 000 - 1:25 000 méretarányban: utcanevek, főbb tájékozódási pontok, közlekedési útvonalak. Térképeit a formai igénytelenség jellemzi: aránytalan utcaszélesség, olykor változó méretarány egy lapon belül a belterület és külterület együttes ábrázolása során. Az I. világháború után az 1920-as évek közepéig lényegében Kogutowicz Manó háború előtti térképei jelentették a kínálatot. Ezeket az 1:25 000 méretarányú, teljes, illetve belterületi térképeket (Budapest székesfőváros egész területének térképe, Budapest székesfőváros kézitérképe) Czakó István dolgozta át az újabb kiadások céljából. Az MFI ekkorra már elvesztette vezető szerepét, munkáinak színvonala jelentősen visszaesett. Megszűnt a katonai térképészet addigi bázisa, a topográfiai térképek előállítója, a K.u.K. Militärgeographisches Institut. Helyette 1919-ben Állami Térképező Csoport néven megalakult a Magyar Királyi Állami Térképészet. Működésének első évtizedében Budapest és környéke (1:75 000, illetve 1:25 000) régi katonai jellegű topográfiai térképeinek helyesbítésén dolgozott. Az 1920-as évek első felében néhány egyéb térképe készült, köztük egy-két várostérkép. 1926-tól a Magyar Királyi Állami Térképészetben változások történtek. Megindult a fővárosi polgári térképezés, azaz megkezdődött a színvonalas várostérképek kiadása. Háromféle térképtípust indítottak útra ebben az évben, melyek többé-kevésbé a II. világháborúig folyamatosan megújulva kiadásra kerültek: a belső terület (Budapest kézi térképe) 1:25 000, a külsőbb területek (Budapest térkép, illetve Budapest és környéke címmel) 1:25 000 és a belső területek 1:15 000 méretarányú ábrázolásával. A fenti térképtípusok hosszú idejű megléte mellett a kor igényeinek megfelelő speciális térképeket is készített az MKÁT az 1920-as évektől. A közlekedés fejlődésével megjelentek a repülőállomás-, autóbusz-, forgalmi- továbbá sport-, kirándulótérképek, majd az 1930-as évektől közigazgatási (egyházak, házadómentesség, övezeti) térképek. Stoits György 1930 után folytatta az 1910-es években megjelentetett „Nagy Budapest” kiadását és elindította új térképét („Merre menjek? Budapest közlekedési térképe”). Ez a két térképtípus Budapest belterületét, illetve a külterület egy részét ábrázolta, s egészen 1949-ig újabb kiadásokat ért meg. A litográfiái és nyomdai munkákat főleg Gottlieb és a Közlekedési Nyomda, később Dóczi Sándor végezte. A kiadók sorában az Aczél testvérek szerepelt az első helyen. Az általános hétköznapi használatú 42
