Fabó Beáta - Holló Szilvia Andrea: Budapest térképeinek katalógusa 1/1. 1660-1873 (Budapest, 2003)
Történeti összefoglaló
várostérképek mellett néhány speciális (reklám, autós közlekedés, autóbusz útvonal, turista: 1925 k., 1930 k., idegennyelvü: olasz nyelvű 1933 k., holland 1939) és néhány peremterületi térképet is készített (Szemeretelep 1928, Újpest 1938, Pesterzsébet 1939, Rákospalota-Pestújhely 1940). Az MFI iskolai térképet (1922-1924 és 1928-1930 k), valamint néhány speciális (katolikus templomok, építési övezeti, házadó-mentességi) célú térképet bocsátott ki. Emellett Kogutowicz Manó - Czakó István térképei is folyamatosan újra kiadásra kerültek (Budapest székesfőváros egész területének térképe 1929-ig, Budapest székesfőváros kézitérképe 1938-ig). 1937-ben Budapest Székesfőváros Polgármesteri III. Ügyosztálya elkészítette Budapest újabb felmérése alapján az 1:5000 méretarányú térképsorozat újabb változatát, melyet a közigazgatásban (nyilvántartás, tervezés) használtak. A felmérés alapja a városegyesítés idején készült Halácsy- és Marek-féle kataszteri térképsorozat volt, melyre már az 1895. és az 1908. évi közigazgatási térképsorozatok is támaszkodtak. A főváros közigazgatási határának változását (Nagy-Budapest létrejöttét) előkészítő intézkedések sorában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felmérette a főváros környéki településeket. Ennek alapján 1938-ban 1:5000 méretarány térképek készültek, melyek egységes szempontok szerint mutatták az egyes településeket, és kapcsolódhattak Budapest egy évvel azelőtt kiadott felméréséhez. Majd a közönség számára forgalomba került az egyes peremtelepülések 1:10 000 m.a. áttekintő várostérképe (készítette a Magyar Királyi Állami Térképészet, kiadta Kákái Lajos). Kókai már 1890-ben, majd az 1920-30-as években város-, iskolai, autós térképek „főbizományosaként”, illetve „főelárusítójaként” belekapcsolódott a fővárosi térképforgalmazásba. 1941-ben megjelent Budapest közigazgatási térképsorozatának egy kisebb méretarányú változata (1:10 000, Budapest Székesfőváros Polgármesteri II. Ügyosztálya), mely már részben tartalmazta a kapcsolódó településeket is (a fővárost ábrázoló térképlap méretein belül). Továbbéltek az 1920-30-as években megszületett térképtípusok (Magyar Királyi Állami Térképészet, Stoits) újabb kiadásokat értek meg egészen a háborúig. Emellett újabb típusú várostérképek tűntek fel igénytelen kivitelben (nyomdák: Pless Gyula: általában évszám nélkül, a Közlekedési Nyomda; Rácz György). A II. világháború utáni néhány esztendő igen termékeny időszak volt. 1945-ben elkészült az 1937. évi 1:5000 m.a. közigazgatási sorozat legújabb változata. Egy évvel később kiadták az előzőleg 1918-ban megjelent 1:720-1:1440 méretarány nyilvántartást szolgáló kataszteri részletességű térképsorozat változatát (Magyar Állami Földmérés), mely gyors összegzést adott az 1912-1918 óta eltelt változásokról (utcanév, ingatlan, telek, épületalaprajz). 1949-1950-ben elkészült Nagy-Budapest áttekintő közigazgatási térképe {Turner István, 1:15 000). Emellett a nagyközönség részére is számos új térkép jelent meg, részben új szerzőktől, részben a háború előtti térképészek 43
