Fabó Beáta - Holló Szilvia Andrea: Budapest térképeinek katalógusa 1/1. 1660-1873 (Budapest, 2003)
Történeti összefoglaló
pék is napvilágot láttak (Lampel kiadásában, Posner nyomda részvételével). A szállodások, vendéglősök reklám célú térképet bocsátottak ki intézményeik képes ábrázolásával. Ezután néhány évre visszaesett a kiadás, csak 1899-ben tűntek fel újabbak (Jauemig Nándor, 1:20 000; Hátsek Ignác, 1:40 000). 1900-tól több éven át ugyanazoknak a szerzőknek a művei jelentek meg a térképek igény szerinti módosításával (méretarány, ábrázolt terület). Elsősorban változatlanul Homolka József és a vele együtt dolgozó kiadó (Barta Lajos) és nyomda (Kellner-Mohrlüder, Károlyi) nevét kell kiemelni. Ezek a kiadók és nyomdák ugyanakkor önállóan a szerző megjelölése nélkül kibocsátottak Homolkáéhoz hasonló térképeket gyengébb kivitelben. Homolka térképeinek nyomásában már a korábbiakban is részt vett az MFI. 1901 körül Kogutowicz Manó is bekapcsolódott a várostérképek készítésbe. A századforduló környékén kezdett önálló (nem iskolai használatra szánt) várostérképeket tervezni. 1903 körül megalkotta a teljes várost (Budapest székes-főváros egész területének térképe, 1:25 000), majd a belterületet (Budapest kis közlekedési térképe, -1:14 000) ábrázoló térképeit. A halála körüli időszakban (1908-1910 k.) a Magyar Földrajzi Intézet nagyrészt iskolai térképeket (kerületi fali térkép, atlasz) bocsátott ki a fővárosról. A katonai térképészet 1896 és 1902 között minden évben kiadott valamely fővárosi vonatkozású térképszelvény-változatot (Budapest és környéke, Budapest és Tétény, stb, 1:25 000, illetve 1:75 000 méretarányban), majd 1902-től gyakorlatilag szünetelt ez a tevékenység az I. világháborúig. 1910 körül jelentős számú várostérkép jelent meg. Átmeneti időszak volt. Éltek még a régi térképészek (Kogutowicz Manó 1908-ban, Homolka 1903-ben halt meg) és megjelentek az újabbak (Stoits György 1908-tól, a Pharus Litográfiái Intézet 1912-től). Néhány szerző csak egy-egy térképpel tűnt fel (Wagner és Debes- Lipcse, 1910 k., Latinka S 1912; Péter K, 1912). Az MFI 1912 és 1914 között készített a Budapesti cím- és lakásjegyzék mellékleteként várostérképeket. A háború előtti konjunkturális évtizedben jelentős térképek készültek igazgatási célból. Az összes hivatali használatú (nyilvántartás, tervezés) térkép alapját az egyesítés idején megszületett háromszögeléses felmérések (Halácsy, Marek) képezték. 1895-ben, majd 1908-ban Budapest Székesfőváros Mérnöki Hivatala 1:5000 m.a.-ban színvonalas közigazgatási térképsorozatot készített. A felmérés óta eltelt 40 év időszerűvé tette új kataszteri térkép készítését. Az 1912-ben lezárt ingatlan-nyilvántartási célú kataszteri térképsorozat (1:720-1440, Magyar Királyi Államnyomda) csak 1918-ban kerülhetett kiadásra. Az I. világháború idején a Pharus Litográfiái Intézet és Stoits György folytatta a háború előtt megkezdett várostérképészeti tevékenységét. A Pharus-térképek 1912-től 41
