Fabó Beáta - Holló Szilvia Andrea: Budapest térképeinek katalógusa 1/1. 1660-1873 (Budapest, 2003)

Történeti összefoglaló

Rövid történeti áttekintés

A Budapestre vonatkozó térképek készítése és kiadása

Ez az összefoglaló nem térképtörténeti értékelő, hanem felhasználói gyakorlati céllal készült. Több éves levéltárosi, illetve muzeológusi tapasztalatunk azt mutatja, hogy a leggyakoribb és legáltalánosabb kutatási igény a következő: „ keresek egy térképet, ami megmutatja, hogy 1890-ben állt-e már az Eötvös u. 8. számú ház”. A térképek közötti eligazodásban szeretnénk segítséget nyújtani e rövid áttekintéssel, hogy korszakonként, szerzőnként milyen jellegű városi információkra, térképi tartalomra lehet számítani.

Térképezés 1873 előtt

A Budapest területét részleteiben bemutató térképek készítése a XVII. század végétől vette kezdetét. A török idők előttről származó várostérképet egyelőre nem ismerünk. Bár lehetséges, hogy az alatt az idő alatt is felmérték a katonailag fontos Buda várát és annak környékét (Pest stratégiailag teljesen jelentéktelen volt), ám ha létezik is ilyen térkép, akkor az egyelőre (talán valamelyik török gyűjteményben) lappang. A városokat ábrázoló térképek közül a legkorábbiak a veduták, látképek kategóriájába sorolhatók (de Rossi, Fontana, Juvigny, d’Hallart munkái), hiszen a felmérések csak az 1684/86. évi ostrom idején kezdődtek. Ezeken a lapokon elsősorban Buda, azon belül is a Vár és közvetlen környéke, vagyis a védelmi- és ostromgyürű szerepel. Ezeket a térképeket külön csoportban tárgyaljuk, jóllehet, a XVII. században keletkezett térképek száma csekély a fővárosi közgyűjteményekben. Ennek oka, hogy a térképek túlnyomó többsége közvetlen hadászati célra vagy iratmellékletként készült, a készítők általában hadmérnökök (pl. Haüy), ezért e térképek nagy részét a mai napig a bécsi Hadilevéltárban őrzik, de a karlsruhei, stockholmi levéltárakban, térképtárakban is vannak e korból származó lapok. Az ismert, de nem Magyarországon őrzött XVII. századi, Budapest területét ábrázoló térképekről a Hadtörténeti Térképtár, a Magyar Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár fényképmásolatokkal rendelkezik. (A Magyarországon őrzött ostromtérképeknek a XIX. század végén jó minőségű reprintjei jelentek meg.)

A városok az ostrom után magukhoz tértek: a Várban a Haüy-féle térkép segítségével osztottak telkeket. Pesten is a török kiűzése utáni évekből származik az első (1745-ig hivatalosan használt!) térkép; a Rákóczi-szabadságharc miatt a XVIII. század első évtizedeiben nem történt újabb felmérés.

35