Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - KALLA ZSUZSA: A dolgozószoba mint műalkotás

Díszalbumok és a budapesti középiskolai ifjúságtól kapott ezüstkoszorú Petőfi Irodalmi Múzeum „... hatalmas tárgy mennyiséget görget végig életén... " szándéka nem egyszerűen egy kettős művészotthon létrehozása: a Feszty hatalmas történelmi pannóinak megfelelő műterem és egy nyugodt dolgozószoba az idősödő Jókainak, sokkal inkább életformaváltás. így ez az elkülönülésre kevés lehetőséget adó helyzet és a Fesztyék kínálta környezet jócskán befolyásolta Jókait közvetlen, személyes közegének megtervezésében. Fesztyék távlati célkitűzése az építkezéssel egy újszerű társaséieri forma meghonosítása a fővárosban. A ház maga ehhez alkalmazkodó, historizáló díszlet, több velencei és muránói palazzo motívumainak adaptációja, amelyet Feszty vázlatai alapján építész fivére tervez meg. A belső terek közül elsősorban a fogadóhelyiségeket, a nyilvános tereket teszik hangsúlyossá, reprezentatívvá - fürdőszoba nincs a kétszintes villában -, velencei régiségkereskedőknél válogatják össze a berendezést. Feszty 100 m

2-es műterme

13 lesz az épület lelke, amelyet nem elsősorban dolgozóhelyiségnek, hanem szalonnak használtak,

14 itt ünneplik például Jókai 70. születésnapját. Az egyre szélesebb kör számára megnyíló műtermek divatja, a magánszféra nyitottabbá válásának igénye, vágya minden bizonnyal a művészfejedelmi teprezentáció bécsi Makart-féle irányát követte. E historizáló elemekből összeállított belsőépítészeti műalkotás faburkolattal és gerendás 13 A téma részletes feldolgozása: Gábor Eszter: Az epreskerti művésztelep. Művészettörténeti Értesítő, 1990/1-2. 47-55. old. Császtvay Tünde: Szalon-garnitúra. Az epreskerti Jókai-szalon és Feszty-szalon, irodalomtörténeti Közlemények, 2004/5-6. 620-665. old. 14 Spiritiszta szeánsz a Feszty-szalonban, PIM Művészeti tára, 3301.