Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - KALLA ZSUZSA: A dolgozószoba mint műalkotás
mennyezettel, faragott ajtókkal és galériákkal, nagyméretű festményekkel; szobrok, nippek tömegével, agancsok, állatbőrök, hangszerek, drapériák, fegyverek egyvelegével hozott létre egy olyan egyedi látványt, amelynek minden eleme felfejthető jelentést hordozott - teljes kötetlenségben, egymásmelletiséggel, szeszélyesen kapcsolva össze az idő és tér távoli pontjait. Utalt a művész témáira, vonzalmaira, szellemi kötődéseire, élettörténetére és kapcsolatrendszerére. A fantasztikus, bizarr térkiképzés követelménnyé vált, a berendezésnek minél karakteresebben kell eltérnie a józan polgári belsők kényelmétől, célszerűségétől. A Makart-műterem mint a historizmus jellegzetes műfaja méltányos minden korábbi stílushoz, jó példája a „rangkülönbségek történelmi szférában való megszüntetésének" , így az értékes, a különös, az érdekes, a mutatós egyenértékűként keveredhetett. E lakásbelsőkben a tárgyak kötetlen egymásmellettisége keltette hatás jól illeszkedett a világkiállításokén lelkesedő közönség „eklektikus valóságtudatához". 16 A látványosságként műkő- dő műtermek - a legismertebb magyar példa erre Benczúr Gyuláé, mely hetente eg)" délután mindenki számára szabadon látogatható volt - mágnesként vonzzák a fővárosiakat. Egy korábban szokatlan, nyílt társaséler kereteit kínálják, ahol festők és arisztoktaták feszélyezettség nélkül érintkezhetnek. Létükkel jelentősen emelik a művésztársadalom presztízsét, s nem utolsó sorban növelik a művek eladhatósáA csigagyűjtemény darabjai Jókai faliszekrényében Petőfi Irodalmi Múzeum „... már regényét is megírta. is Hofman, Werner: A földi paradicsom. Budapest, 1987. 69. old. 16 Uo. 86. old.
