Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - KALLA ZSUZSA: A dolgozószoba mint műalkotás

számlájára. Maga Jókai is hatalmas tárgy­mennyiséget görget végig életén, már 43 évesen, a földszintes, vidékies hangulatú Külső Stáció (ma: Baross) utca 98. számú házban is kiállításszerűen rendezi el a ko­máromi ház és a forradalom bujdosáson, szegénységen átmentett kincseit. Ez az 1868-tól 1882-ig rendelkezésére álló, a ko­rábbi élethelyszínekhez képest meglehe­tősen nagy tér lehetőséget ad Jókai relikvi­áinak csaknem gyűjtemény jellegű bemu­tatására a dolgozószoba előtti, fogadószoba funkciójú teremben. Amikor az utca széle­sítése miatt, 1882-ben Jókai kiköltözésre kényszerül, a kortársakban fölmerül a ne­vezetes látvány megörökítésének igénye. A „szoba jellegzetes bútorai, a nagy könyves szekrény, a japáni tárgyak, mellyet Jókai egykor oly nagy szenvedéllyel gyűjtött, fa­és kőfaragványai" a tervek szerint Pállik Béla ecsetjén kell hogy elnyerjék a halha­tatlanságot, ha már „az utókornak nem lesz megadva, hogy arra a helyre emléktáblát építsen." 10 Kerepesi úti lakásába a Vasárna­pi Újság születésnapi cikke révén pillant­hattak be az olvasók: „Dolgozó-szobája egy egész múzeum, tele emléktárgyakkal, rit­kaságokkal, becses régiségekkel. íróaszta­lát mindenféle csinos csecsebecsék borít­ják, mind megannyi kedves drága emlék. A nagy mozaik íróasztalon csak éppen annyi hely áll üresen, ahová a finom sima mi­niszterpapír egy quartive elfér. [...] búto­rai mind becses antikdolgok: csavart lábú asztalok, arany- és gyöngyház-berakatok­kal, titkos fiókokra járó mozaik-szekré­nyek, ládák, pohárszékalakú állványok festésekkel, üvegszekrények, mindez el­borítva drága kötésű óriás díszművekkel, albumokkal, ritka illusztrációkkal, melyek a világirodalom legszebb ilynemű kiadvá­nyai közé tartoznak, továbbá mindenféle régi fegyverekkel, írószerekkel, térképek­kel, vázákkal, ritka edényekkel. A falakon mind családi és irodalmi vonatkozású ké­pek, egy óriási fali óra, a maga nemében unikum s a fal melletti üvegszekrényben egy szerfölött érdekes és gazdag csiga- és kagylógyüjtemény, melynek már „regé­nyét" is megírta. 11 Eg)" másik üvegszek­rényben vannak a különböző alkalmakkor kapott emléktárgyak: aranytollak, billiko­mok, ezüst koszorúk, díszoklevelek, em­lékkönyvek, gyűrűk, melltűk és egyéb ap­róságok, melyek nem annyira értéküknél, mint a hozzájuk fűződő emlékeknél fogva becsesek, mint Hugó Viktor egy festmé­nye, Petőfi házisipkája és dohányzacskója, s 1 2 48-i első szalagja." A kényszerű kiköltözés után 1884-ig a Sándor (ma Bródy Sándor) utca 36. szám alatt laknak, majd felesége halála után a 17. számú házban bérel lakást fogadott leányával és vejével, a festő Feszty Árpáddal. 1890-ben a székesfővárostól kedvezményes áron vásárolt felken két­szintes villát építtetnek az epreskerti mű­vésztelepen. Itt, ebben a Bajza utcai lakás­ban nyílik lehetősége Jókainak egy gondo­san megtervezett, csaknem műalkotássze­rű enteriőr kialakításáta. Hármójuk közös io N. N.: Jókai dolgozószobája. Pesti Hírlap, 1882. május 8. 5. old, H Jókai Mór. A csigák regénye. Budapest, 1912. 12 A tudósítás a továbbiakban bemutatja a Stáció utcai szoba kéziratgyűjteményét, többek között Garibaldi, Kossuth, József főherceg, Rudolf trónörökös lapjaival, valamint Jókai műveinek, fordításainak díszszekrényét és íróasztalát is. Vasárnapi Újság, 1885. március 1.139-141. old. A továbbiakban: VU

Next

/
Thumbnails
Contents