Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - JÓKAI MÓR: Kertészgazdászati jegyzetek

Ha a férget megöltük, a fának sebét (mely a fél derekát átfogja), élesen kifaragjuk egész az eleven zöld kéregig, akkor bekenjük masztikszos kenőccsel, vagy ojtó-viaszkkal s a derék fa szépen kiheveri azt a roppant nagy sebet néhány év múlva. Ha ezt nem tesszük, a féregfúrta fa vagy kiszárad, vagy a legelső szél kitöri a sebesült derekát. Nálam minden almafán ott lóg a féregkutató vasdrót. Statárium a betörő gonosztevőknek! Egy ezüstlevű hársfámat már körös-körül rágta a fafúró féreg, mire észrevettem. Kivágtam, bekenőcsöztem, begyógyult a sebe. De a féregrágta seb helyén egy óriási dudorodás támadt, úgy hogy az a hársfám most úgy néz ki, mintha egy kolosszális vereshagyma volna, melyből egy terebélyfa származott elő. Ezt a férget bizony csak a gazda szeme találja meg. És ez a kukac okozza a legnagyobb károkat. Arra is kell figyelmeztetnem a kertészgazdákat, hogy félig vagy egészen kiszáradt fát ne tűrjenek a kertjükben, mert azok mind a legjobb tenyésztői mindenféle fajta fafúró féregnek. Ezek elkezdik az élőfán, folytatják a száraz fában a munkájukat, vagy megfordítva, a száraz fában kifejlődnek s rovar alakban az élőfához szegődnek. Van közöttük olyan, mely két-három esztendeig is élősködik a fában s csak az asztalos fűrésze födözi föl az ottlétét nagy későre. A száraz fát irgalom nélkül tűzre kell vetni azonnal. Az nekünk ellenségünk! A fafúrókról még azt is föl kell jegyeznem, hogy azoknak egy része keményröpű bogár (mikor átváltozik), más része lepke. A keményröpűeket úgy tudom, hogy semmi állat nem pusztítja. A gébicsről ugyan azt mesélik, hogy mielőtt a lakomájához fogna, előbb hét bogarat nyársal föl a fészke körüli tövisekre. Ezért a neve „Siebentödter". Szép volna, ha igaz volna. A fafúrók lepkefajai azonban mind az éjjeli lepkékhez tartoznak, amik nappal rejtekeikbe bújva, alusznak. Azért ezeket sohasem látjuk, nem is pusztíthatjuk. De látja és emészti őket a varangy és a denevér. Azért ne utáljuk s éppen ne üldözzük rút kinézéséért a varangyos békát s a bőregeret, mert azok a kertésznek a leghívebb barátjai, akik éjjel őrködnek a gyümölcsöse fölött. A fafúró férgek pusztítója Az éjjeli pillék nem surrognak a levegőben, szárnyaik nem repülésre valók; hanem úgy másznak a földön, egyik fától a másikig, amelyeknek a derekán tojásaikat lerakják. Az ilyen gyalogséta alkalmával kapkodják el őket a békák. A poros utakon, a fák között, megláthatjuk reggel azokat az apró nyo-