Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - JÓKAI MÓR: Kertészgazdászati jegyzetek
mokat, amik olyanok, mintha mesebeli törpék tenyérnyomai volnának és ugyanazokkal összetalálkozó vonalban ama zegzugos barázdákat a porondon, amiknek aztán a találkozó ponton túl folytatása nincsen. Ott a béka fogott el egy éjjeli lepkét, amelyre rálesert. A tenyérnyomokat a béka, a zegzugos vonalat a pille járása hagyta hátra. Miért férges a gyümölcs? Védelem ez ellen Most jön a sor a gyümölcskertészek leggonoszabb ellenségeire: a gyümölcspondróra. Altalános a gyümölcstermesztők panasza, hogy a fák rendetlenül teremnek; egy évben sok a gyümölcs, a nagy termés után két-három évig semmi, néha pedig az egész termés lehull, minden gyümölcs férges. Hát legelőször is ismerkedjünk meg a bajnak az eredetével. Kicsoda, micsoda ez a gyümölcsféreg? Az a „rhynchites cupreus" bogárnak a pondrója. Megelőzi ezt a „rhynchaenus pomorum", mely peréit a még ki sem nyílt almavirágbimbókba rakja le s a virágban pusztítja el a gyümölcsöt. Ez azonban leginkább csak az elvénült, csenevész almafákon mutatkozik, s minthogy én ilyen fákat nem tűrök a kertemben, annálfogva ennek a féreg-fajnak a rovarát nem láttam soha. Annál jobban van szerencsém az előbb említett rhynchites cupreus-szal ismeretségben lehetni. (Magyarul talán: „rézszinü ormányos".) Okén ugyan az almagyümölcsöt pusztitó orrmányost „rhynchites bacchusnak" nevezi, melynek aranyzöld a színe, de az én közvetlen tapasztalataim szerint ez a bogár a gyümölcsben nem tesz kárt és másutt rombol (a szőlőpusztítók rovata alatt szólok róla). Én minden gyümölcsön ugyanazt az egy fajta rhynchitest találtam, almán, körtén, szilván és kajszin barackon. Ez a bogár akkora mint egy kis légy; inkább violaszínű, mint rezes. A górcső alá tett szárnyfödele egy remekét mutatja a mozaiknak, ragyogó amethisztekből kirakva. Van neki a fején egy hosszú ormánya, aminek a végét egy harapófogó képezi. O ezzel az eszközzel félkörű lyukat fúr a gyümölcs héján és ezt a lyukat olyan mélyre süllyeszti, amennyire az ormánya behatol. Akkor ugyanebbe a fúrt nyílásba beletojja a petéjét, ami nagy furfanggal történik meg. Azután ismét visszafordul s az ormányával letolja a lyuk fenekéig a tojását. Még többre is kiterjed a figyelme. Azt a fúrt lyukat ismét betapasztja, hogy a nedvesség bele ne hatoljon. A kifúrt gyümölcs beforrja a héján támadt se-