Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - JÓKAI MÓR: Kertészgazdászati jegyzetek

Érdemes lenne erről elmélkedni. Nem lehetne-e nekünk utolérni a francia kertészetet? Amire különben előre is adhatok választ. A Légrády testvérek nádorkertjéből kerülnek elő olyan Kalvill almák, melyeknek darabját Berlinben egy márkával fizetik. Az én sziklakertem Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlen egy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egy millióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megad nekem. Pedig nem esik a telkem semmi vicinális vasútnak az útjába. Mint egy sziget közepén, úgy lakom egy sziklatömb tetején, a kocsi-út öt méternyi mélyen járja körül félkörben a kertemet. Én is alkalmazhatom magamra a monacói fejedelemnek a jelmondatát: „Abito sul un scoglio: Non aro, non ricoglio; Ma poi vivere voglio..." („Lakásom sziklán kuporog: Nem szántok és nem takarok; De azért élni akarok...") Ez a sziklahegy volt az anyja egy kőbányának, melyből a közelemben fekvő „hét ház" épült. Egy mély gödör, sok agyagdomb, törmelék halom, szakadékos hegyoldaluk; benőve mind földi bodzával, galagonya, borbolya és kökénybozóttal. Napokig eltartott, amíg baltával, fűrésszel utat bírtam magamnak törni a bozóton keresztül, hogy meglássam, mi az, amit fölvásároltam. Tüskésborz, kígyó, sőt róka is lakott benne elég. Nem félt tőlem az utóbbi; tudta jól, hogy 1853-ban puskát nem szabad tartani a magyarnak. Hol kezdjem én most a munkát ebben az amerikai ősbozótban? Hát csakhamar jött valaki, aki meghozta a kérdésemre az illetékes választ. - Ez volt az északi szél. Hogy fogtuk meg a szelet? Embernek nincs arról fogalma, hogy mi volt az a svábhegyi szél. - Elfújta az a lámpást a szobában a bezárt ablakon keresztül s hajó kedve szottyant, há-