Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király

szobrot Budán, a Margit körút és Krisztina körút sarkán, a Széli Kálmán térnél.

17 Stróbl Alajos megbízása Egyelőre tehát a helykérdést sem sikerült megnyugtatóan dűlőre vinni. Bár még nem volt igazi helyszín, a szoborbizortság döntése alapján egy szűkebb körű meghívásos pályázatot kívántak hirdetni. Az 1890-es évek közepétől a millenniumi propaganda jegyében és az identitást kereső rársadalom önünneplése, nemzeti érzésének növelése érdekében szoborpályázatok, s ezek nyomán szoborállítások öntötték el az országot. A számos eredménytelen pályázat nem egy párhuzamosan a Jókai szoborral -, így a Munkácsy-, az Erzsébet-emlékmű, a Szabadság-szobor, a Vörösmarty-pályázat több fordulós, sok vitát és ellenségeskedést kiváltó eredménytelensége arra indította a szervezőket, hogy 1911 decemberében négy szobrász megbízása mellett döntsenek titkos szavazással, így Gách István, Tóth István, Stróbl Alajos és Maróti Géza kaphatott felkérést. A pályázat határidejét 1912. október 31-ében állapították meg. A szobor mintáját egyötöd nagyságban, a főalakot egyharmad nagyságban kellett elkészíteni. A feltételek között szerepelt az a nem mindennapos szokás, hog)' ha a megbízást véglegesen kiadják, 9000 koronát a meg nem bízott művészeknek is juttatnak. A zsűri tagjai Berzeviczy Albert, Beöthy Zsolt, Bárczy István, valamint Zala György és Bezerédi Gyula szobrászok, Hauszmann Alajos és Lechner Ödön építészek, Benczúr Gyula és Szinyei-Merse Pál festőművészek voltak. A pályázás lehetőségéből kizárr szobrászok és a Képzőművészeti Tanács tiltakozott és a nyílt pályázat mellett kardoskodott. Erre szolidaritásból a négy kiválasztott művész, elsőként Stróbl Alajos, a megbízást visszaadva várt a nyílt pályázat lehetőségére. Ekkor váratlan fordulat köverkezerr be. A politikai és irodalmi körökben is kedvek, tehetséges főiskolai tanárt, Stróbl Alajost Wekerle Sándor, Forster Gyula, és Szmrecsányi Miklós kezdeményezésére 1912 januárjában pályázat nélkül megbízták a Rákóczi térre készítendő Jókai szobor tervezésével. Az igen termékeny szobrász nemcsak a Múzeum kertben álló Arany János-emlékkel, illetve sikeres Szent Istvánszobrával érte el jelölését, hanem számos, színvonalas író- és művész-portréjával is (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Lötz Károly, Munkácsy Mihály, Gyulai Pál, Justh Zsigmond, Vajda János, Jósika Miklós, Kemény Zsigmond), melyek köztereket, gyűjteményeket gazdagítottak. A Jókai-szobor ügye országos jelentőségű kérdéssé nőtte ki magát, most már a képzőművészek körében is. A Képzőművészek Egyesülete a Műcsarnokban külön ülést hívott össze, küldöttséget menesztettek Berzeviczyhez, majd memorandumot írtak a belügyminiszrernek. Az egyoldalú határozat a pályázatok antidemokratikus jellegére hívta fel a figyelmet, többen a képzőművészek szervezettségének hiányát, a szolidaritást emlegették, s különösen Stróblt marasztalták el amiatt, hog)' elsőnek visszalép, hog)' a többiek is ezt tegyék, majd elfogadja a már fel17 Liber Endre /. m. 314. old.