Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - E. CSORBA CSILLA: Meztelen a király
tehetően előre eldöntött megbízást. A Jókai-szobor ügye erősíti meg a művészeket abban, hogy módosítaniuk kell az alapszabályt, s a pályáztatás feltételeit mindenki köteles betartani. Stróbl maga sem örült osztatlanul, mivel számára a Rákóczi tér idegen, alkalmatlan környezet volt. Már-már a megbízatás visszaadását fontolgatta, majd egy jobb megoldásra jutott: olyan szobortervet készített, amely nem felelt meg a Rákóczi tér méreteinek. Előmunkálatok A bizottság a meginduló sajtótámadások és tiltakozások ellenére sem vállalta a nyílt pályáztatás bonyodalmát, esetleges sikertelenségét. Az összegyűlt 100 000 koronás összegből a művésznek a Rákóczi térre három különböző nagyságú mintát kellett megkomponálnia és feladatához tartozott a tér rendezési tervének kialakítása is. A szobor elbírálására új bizottságot neveztek ki. Stróbl 1913. február elején már elkészült a mintákkal, melyek teljes nagyságú változatát műtermében bemutatta bírálóinak, többek között Benczúr Gyula, Zala György, Alpár Ignác, Hauszmann Alajos művésztársainak. A megbeszélésen felmerült a mellékalakok és a szoborra kerülő reliefek tartalmának kérdése is. A Stróbl által alkotott mű arányai következtében kicsinek bizonyult a Rákóczi térhez, így újra helykereséssel vesződtek. A tervezést, a vitákat és a végleges formába önrést azonban hosszú időre elodázta az első világháború kitörése, az 58 éves szobrász hadba vonulása, kisebb sebesülése és a pénz fokozatos értéktelenedése. (Csupán a helyzet pikantériájának érzékeltetésére jegyezzük meg, hogy a Jókai-műalkotás létrehozására irányuló törekvésekkel eg)- időben megindult Bartha Miklós-szoborállítási akció már 1914-ben felavatással zárult, és gróf Károlyi Sándor szobra is, amelyről a határozatot 1907 áprilisában fogadták el, 1908 októberében szintén leleplezésre várt a Mezőgazdasági Múzeum kertjében.) Stróbl számára a Wenckheim-palota előtti háromszögletű kis tér a Baross utca és Reviczky utca torkolaránál tűnt alkalmasnak műve elhelyezésére, s a helyszínről magával a grófnővel is tárgyalt. A hezitáló bizottsági tagok meggyőzése érdekében költséges megoldásra szánta el magát. Az Építő Ipar - Építő Művészet című folyóirat felháborodott újságírója szerint 1915. június 2-án reggel 9 órától 12 óráig felállították a méretarányos bronzírozott gipszmodellt fa-vászon posztamensen a Wenckheim-palota előtt a városba illeszkedés és művészi kipróbálás céljából. 18 A főalak mellé mellékalakok kerültek volna, a reliefekről drágaságuk miatt a szobrász kezdett lemondani. Az Olvasó lányok címmel tervezett szobor modelljeit, a művész lányát és annak barátnőjét beállította a műalkotás elé, mellé stb. (Az elkészült szobor két ülő lányt ábrázol, az egyik az ölében tartott könyvből olvas, a másik feltekint a szerzőre, a lábuknál lévő könyv címlapja jól olvasható, Kárpáthy Zoltán felirattal.) A Főváros és a Közmunkák Tanácsának jelenlétében is Petrik Albert: Jókai szobra. Építő Ipar - Építő Művészet, 1915. júniusi 3. 141. old.
