Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?
dialogikus viszony állt fenn a házasságkötésüket megelőző három évben mindvégig. A szexuális erotomania másik, az aggkori elmegyengülésből eredő típusa, amikor az agy öregkori degenerációs mechanizmusai fellazítják az erkölcsi érzületeket is, éppen egyfajta túlcsorduló szexuális magatartásként írható le. Jókainál azonban ez egyáltalán nem volt megfigyelhető, az ő szerelmének tárgya mindig Bella volt, és hogy kapcsolatuknak volt-e egyáltalán komolyan vehető szexuális dimenziója, azt hála istennek már örökre jótékony homály fedi. Valójában a Demjanovich által Jókain felfedezni vélt bizonyos tüneteknek, amelyeket egy később manifesztálódó, elhatalmasodó szexuális erotomania kezdeti és még egyáltalán nem súlyos méreteket öltő sziptómáiként lehetett értelmezni, egyfajta KrafftEbing-i degeneracionista keretbe helyezésével lehetett eljutni ahhoz a vízióhoz, hogy Jókain esetleg majd a nászút során fog elhatalmasodni a betegség. Hiszen a degeneracionista felfogás lényege abban állt, hogy a kezdeti tüneteket az agy leépülési folyamatának előrehaladtával egyre súlyosabbak váltják fel, s a beteg így juthat el végül a teljes összeomlásig. Ezért akarták Jókait magándetektívvel kísértetni, hogy amennyiben ez a fejlemény bekövetkezik, a hatósági intervencióra irányuló szükséges intézkedések gyorsan foganatosíthatók legyenek. 144 Az emlékirat értelmezésem szerint tehát azért készült, hogy írásos nyom legyen arról, miszerint Jókainál már házasságkötésekor felmerült az elmebetegség gyanúja, a kezdeti tünetek enyhe jellegéből következő bizonytalanságok miatt azonban ekkor még nem volt célszerű hatósági intervenció foganatosítása, különösen azért nem, mert a potenciális beteg közismert és népszerű író volt, akinek gondnokság alá helyezése az átlagemberek hasonló ügyeivel összehasonlítva jóval nagyobb kockázattal járt volna. Ha azonban később a szexuális erorománia előrehaladására utaló tünetek manifesztálódtak volna és bekövetkezett volna a krízis, akkor lett volna lehetőség a semmisségi per megindírására, amelynek során ki lehetett volna mondatni a bírósággal a házasság semmisségét. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, akkor visszaállt volna a kiinduló állapot, hiszen amennyiben a bíróság megállapította egy házasság semmisségét, akkor azt úgy kellett tekinteni, mint amit soha meg sem kötöttek. De Feszty Jókaihoz írott levelének állításával szemben, miszerint Jókai halála után próbálták volna meg érvényteleníteni Grosz Bellával kötött házasságát és annak jogkövetkezményeit, a helyzet az volt, hogy semmisségi pert csak addig lehetett indítani, amíg a házasság meg nem szűnt. Jókai halálával azonban a házassági kötelék értelemszerűen megszűnik, és attól kezdve ilyen pert már kezdeményezni sem lehet, 145 tehát ha a családtagok ilyen jogi megoldásban gondolkodtak volna, azt mindenképpen még Jókai életében kellett volna foganatosítaniuk. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hog)" ha adódott volna is lehetőségük a házasság érvénytelenítésére, semmiképpen sem kívánták volna Jókait tébolydába záratni. Az író gondnokság alá 144 Emlékirat. In: Láng, 1976. 512. old. 145 1 8 9 4:XXXI. tcz. 49. §. In: Magyar Törvénytár 1894-1895.
