Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

helyezése anyagi érdekeik védelme szempontjából tökéletesen elegendő lett volna. Egy ilyen semmisségi per beindításához azonban szükség lett volna annak minden kétséget kizáró belátására, hog)" Jókai valóban elmebetegségben szenved. Azonban az orvosok által várt krízis, a betegség előrehaladott stádiumának jelentkezése Jókainál haláláig sem következett be, ig)' a házasságkötéskor megfigyelt ilyen-olyan tüneteket sem lehetett egy később elhatalmasodó betegség kezdeteként interpretálni. Jókai esetében tehát a pszichiátria nem volt képes a helyesnek vélt társadalmi normák védelmi eszközéül szolgálni. Három évtizeddel korábban, a magyar társadalomtörténet-írás számára is jól ismert esetben,

146 az orvosok azért javasolták Figdor Klára gondnokság alá helyezését, mert „bizalmatlanság gyanakodás, ferde meggyőződés őr tévelygésekre vezetik; p. o. rokonait nem szíveli azon gyanúból, hog)" vagyona után sóvárognak; sőt anyját sem szereti és neki ró föl minden rosszat, ámbár az ő irányában jó indulattal viseltetik, stb. stb. Mindezek után alulírottak Figdor Klárát nem nyilvánítják ugyan rendőri tekintetben közveszélyességű és őrizet alá tartozó betegnek, hanem mégis olyannak, ki elméjének különösen pedig megfontoló tehetségének nincs mindenkor teljes birrokában: ennél fogva kívánatosnak sőt szükségesnek találják, hog)" a Tekintetes Törvényszék, Figdor Klára vagyonbeli állapotának mielőbbi tisztába hozataláról és biztosításáról, nem különben egy humánus érzelmű férfiú kinevezése által említett Figdor Klára gondnokság alá helyezéséről intézkedni méltóztassék/'

147 Figdor Klára persze nemcsak azért volt hátrányban Jókaihoz képest, mert esete három évtizeddel korábban merült fel, hanem azért is, mert egyedülálló, de vagyonnal rendelkező nő volt. Ami a dolog lényegét illeti, esetük mégis hasonló. Mindketten rossz viszonyt ápoltak családjuk némely tagjával, és ez a rokonaikkal szembeni bizalmatlanság és gyanakvás kifejezésre jurott saját vagyonuk kezelése során tanúsított magatartásukban. A pszichiátria alkalmas eszköz volt arra, hog)" ezekben a teljesen hétköznapi családi konfliktusokban az egyes egyének által követett stratégiák némelyikét patologizálják, azaz mint elmebetegekre jellemző viselkedést bélyegezzék meg. Ezekben a nag)" tétekben zajló csatározásokban az egyes szereplők esélyeit nag)" mértékben meghatározta az, hog)" az illető férfi volt vag)" nő, egyszerű földi halandó vagy éppen a nemzet koszorús költője. Jókai Mór második házasságának és az ennek során felvetődött, de végül keresztülvihetetlennek bizonyult gondnokság alá helyezésének, illetve elmebeteggé nyilvánításának történetét azért is fontos volt oly hosszú idő elteltével kiemelni a „Rózától Belláig" típusú irodalmi 146 Vö. Kövér, 2005., valamint Tóth Zoltán: Szegény gazdag nők Pesten. Három nagypolgári asszony sorsa a századfordulón. Esettanulmányok. In: Á. Varga László (szerk.): Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Hajnal István Kör-Társadalomtörténeti EgyesületCsokonai, Debrecen, 1995. Rendi társadalom polgári társadalom, Supplementum. 342-344. old. 147 BFL IV. 1411 ,b Budapest Székesfőváros Árvaszékének Általános iratai. 1892 - 2321 Goldberger 377. sz. 1867.08.28.