Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

róla, hogy ezt tényleg Jókai akarja - mond­tam Dárdaynak, és ajtót mutattam neki. Egy óra múlva Jókai lépett be az ajtón. Nagyon felindultnak látszott. Megölelt, megcsókolt és megkérdezte, mért akarom visszavonni ígéretemet, miért nem akarok a felesége lenni. Én elmondtam neki, hogy Dárday egy órával ezelőtt azt mondta ne­kem, hogy ő akart visszalépni a házasságtól. Kiderült, hogy milyen ravasz intrikával akartak bennünket elválasztani egymástól. Nekem azt mondták, hogy ő akar visszalép­ni, Jókainak azt mondták, hogy én akarok. Azt tanácsolták neki, hogy egy nagyobb összegű csekkel biztosítsa a jövőmet. O ki­állította a csekket, de kikötötte, hogy saját kezű levélben nyugtázzam, és közöljem vele, hog)' nem akarok a felesége lenni. Dárday azonban nem juthatott el odáig, hogy ezt a levelet kérje tőlem, mert ajtót mutattam neki. Jókai szelíd lelkét nagyon felháborította ez az intrika, amelyről most már tudta, 139 hogy rokonainak a műve." Jókai lemondó levelének kihagyása és a csekknek a törté­netbe való visszaemelése arra világít rá tex­tológiailag, hogy nemcsak a korkülönbség, hanem a társadalmi távolság is meglehető­sen nag)'volt a házasfelek között. Két héttel az ellenmemorandum megírá­sa után Jókai Mór a Jókai-jubileum alkalmá­ból hozzá érkezett üdvözleteket, díszokle­veleket és ajándékokat, amelyeknek össz­érrékét egyetértőleg 40 ezer koronában, és különböző értékpapírokat, amelyeknek összérrékét egyetértőleg 16 ezer koronában állapították meg, 140 feleségének ajándékoz­ta (vö. 2. táblázat). Bár a házassági szerződé­sükben létrehozott vagyonközösség érrel­mében mindezeknek fele része már amúgy is Grosz Bella tulajdonát képezte, ezeknek a közjegyzői okiratoknak az aláírásával, „ne­hogy ezen tárgyakra valamely más érdemte­len egyén, habár jogtalanul is, bármi igényt támaszthasson, - ezennel minden körülmé­nyek között visszavonhatatlanul" 141 Jókai az ő tulajdonában lévő másik fele részét is ne­jének engedte át. A történészi depatologizálás esélyei Hátra van még két igen nehéz kérdés meg­válaszolása. Az egyik a Jókai állítólagos el­mebetegségének ügyében való állásfoglalás. A másik a Dárday-féle emlékirat eredeti funkciójának megfejtése. A szövegnek azt a - Max Weberrel szólva - szubjektív, szándé­kolt értelmét 14 szeretném megfejteni, amit aláírói az aláírás pillanatában tulajdonítottak neki, függetlenül attól, hogy később ez mi­lyen mértékben vált tárgytalanná. Az első kérdés alapos elemzése minden bizonnyal elvezet a másodikra adható vá­laszhoz, de ehhez előbb tisztázni kell egy elvi jelentőségű problémát. Lehet-e és egyáltalán megengedhető-e a történelmi múlt szereplőinek diagnosztizálása? A tör­ténész előtt álló egyik legnehezebben le­139 Láng, 1976.364-365. old. 140 VII.173 2007/1901. üsz. Jókai Mór és Grosz Bella ajándékozási szerződése. 141 VII.173 2008/1901. üsz. 142 Max Weber: Gazdaság és társadalom. I. köt. A megértő szociológia alapvonalai. Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1987. 37. old.

Next

/
Thumbnails
Contents