Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

róla, hogy ezt tényleg Jókai akarja - mondtam Dárdaynak, és ajtót mutattam neki. Egy óra múlva Jókai lépett be az ajtón. Nagyon felindultnak látszott. Megölelt, megcsókolt és megkérdezte, mért akarom visszavonni ígéretemet, miért nem akarok a felesége lenni. Én elmondtam neki, hogy Dárday egy órával ezelőtt azt mondta nekem, hogy ő akart visszalépni a házasságtól. Kiderült, hogy milyen ravasz intrikával akartak bennünket elválasztani egymástól. Nekem azt mondták, hogy ő akar visszalépni, Jókainak azt mondták, hogy én akarok. Azt tanácsolták neki, hogy egy nagyobb összegű csekkel biztosítsa a jövőmet. O kiállította a csekket, de kikötötte, hogy saját kezű levélben nyugtázzam, és közöljem vele, hog)' nem akarok a felesége lenni. Dárday azonban nem juthatott el odáig, hogy ezt a levelet kérje tőlem, mert ajtót mutattam neki. Jókai szelíd lelkét nagyon felháborította ez az intrika, amelyről most már tudta, 139 hogy rokonainak a műve." Jókai lemondó levelének kihagyása és a csekknek a történetbe való visszaemelése arra világít rá textológiailag, hogy nemcsak a korkülönbség, hanem a társadalmi távolság is meglehetősen nag)'volt a házasfelek között. Két héttel az ellenmemorandum megírása után Jókai Mór a Jókai-jubileum alkalmából hozzá érkezett üdvözleteket, díszokleveleket és ajándékokat, amelyeknek összérrékét egyetértőleg 40 ezer koronában, és különböző értékpapírokat, amelyeknek összérrékét egyetértőleg 16 ezer koronában állapították meg,

140 feleségének ajándékozta (vö. 2. táblázat). Bár a házassági szerződésükben létrehozott vagyonközösség érrelmében mindezeknek fele része már amúgy is Grosz Bella tulajdonát képezte, ezeknek a közjegyzői okiratoknak az aláírásával, „nehogy ezen tárgyakra valamely más érdemtelen egyén, habár jogtalanul is, bármi igényt támaszthasson, - ezennel minden körülmények között visszavonhatatlanul"

141 Jókai az ő tulajdonában lévő másik fele részét is nejének engedte át. A történészi depatologizálás esélyei Hátra van még két igen nehéz kérdés megválaszolása. Az egyik a Jókai állítólagos elmebetegségének ügyében való állásfoglalás. A másik a Dárday-féle emlékirat eredeti funkciójának megfejtése. A szövegnek azt a - Max Weberrel szólva - szubjektív, szándékolt értelmét

14 szeretném megfejteni, amit aláírói az aláírás pillanatában tulajdonítottak neki, függetlenül attól, hogy később ez milyen mértékben vált tárgytalanná. Az első kérdés alapos elemzése minden bizonnyal elvezet a másodikra adható válaszhoz, de ehhez előbb tisztázni kell egy elvi jelentőségű problémát. Lehet-e és egyáltalán megengedhető-e a történelmi múlt szereplőinek diagnosztizálása? A történész előtt álló egyik legnehezebben le139 Láng, 1976.364-365. old. 140 VII.173 2007/1901. üsz. Jókai Mór és Grosz Bella ajándékozási szerződése. 141 VII.173 2008/1901. üsz. 142 Max Weber: Gazdaság és társadalom. I. köt. A megértő szociológia alapvonalai. Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1987. 37. old.