Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?
említett látogatáskor visszavette azt a közjegyző helyettesétől. 12 A felkérésre tett látogatásnak azonban nem ez volt az elsődleges célja, hanem az, hogy mind Jókai, mind Grosz Bella deponálja a maga (újabb) zárt magánvégrendeletét. Jókainé a magáét majd 1928. augusztus 28-án veszi és vonja vissza 13 , de Jókaiét 1904. május 11-én, temetése után két nappal kihirdetik, és megőrzés végett a VII. keriileri Királyi Járásbíróság iratszekrényébe helyezik ár. Azt nem tudjuk, hog)' az eredeti végrendeler innen hová került, de Gászner Béla közjegyző, mielőtt átadta volna a járásbíróságnak, betűhíven lejegyezte azt, és ez a szöveg szóról szóra megegyezik a Központi Királyi Járásbíróság iratanyagában megtalálható másolat szövegével. Ebben a vissza sohasem vont végrendeletében Jókai a következőképpen rendelkezett: „Lelkemet Istennek, poraimat az anyaföldnek ajánlva teljesen ép elmével és testi jó egészségben, minden külső kényszerítés, vag)" befolyás nélkül, vagyonomról eképen intézkedem elhunytam esetére: Miután fogadott leányomat Feszty Árpád né -Jókai Rózát az őt megillető köteles részen túl is, már életemben kielégítettem, különben is részéről életemben sok keserűséget szenvedtem: Annál fogva elhalálozásom esetére minden ingó és ingatlan vagyonom és várandóságom öröklésére nézve általános és egyetlen örökösömmé szeretett feleségemet dr. Jókai Mórné, szülerett Grosz Bellát nevezem ki. Ezen végrendeletemet sajátkezűleg írI" ,,14 ram es aláirtam. Ezt a végrendeletet Jókai Róza a Budapesti Királyi Törvényszéken megtámadta. A feltehetőleg 1905-ben indított per eredeti iratanyaga nem maradt fenn, de a Petőfi Irodalmi Múzeum őriz néhány, a harmincas években készült és a Királyi Törvényszék hitelesítő pecsétjével ellátott gépiratos kivonatot, amely alapján képet alkothatunk a Jókai Róza és ügyvédje, Füredi Mór álral követett jogi stratégiáról. A fennmaradt iratok között található több kettejük, illetve Grosz Bella és ügyvédje, Vázsonyi Vilmos álral jegyzett beadvány, de ezek közül is különös forrásérrékkel rendelkezik egy 81 oldalr hosszúságú felperesi válasz. Ebben azt kérik, hog)' a bíróság mondja ki a fent idézett végrendelet érvénytelenségét két okból. Egyrészt a kihirderett végrendelet nem felel meg a végrendelet alaki kellékeiről szóló (1876. XVI.) törvény előírásainak, másrészt az kényszer és megtévesztés folytán jött létre. Ha a bíróság valamiért mégis megfelelőnek találná Jókai végrendeletét alaki szempontból, és a kényszerítés vádját sem találná bizonyítottnak - amit egyébként felperesek teljesen kizártnak tartottak -, annyiban a Jókai végrendeletében szereplő explicit kijelentés ellenére is arra kérik a törvényszéket, ítéletében mondja ki, hog)' a végrendeleti örökös jogair korlátozza a Jókai Rózát megillető kötelesrész. Mivel felBFL VII. 173 Gászner Béla kjő Iratai. 82/1902. üsz. BFL VII.173 414/1903. üsz. Jegyzőkönyv Jókai Mórné sz. Grosz Bella zárt magánvégrendeletének közjegyzői őrizetbe vételéről. BFL VII.173 413/1903. üsz. Jegyzőkönyv Jókai Mór zárt magánvégrendeletének közjegyzői őrizetbe vételéről; valamint BFL VII.12.b Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. Peres és peren kívüli iratok. 568910/1936. Dr. Jókai Mór hagyatéki ügye.
