Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?
rajzolnia élerrajzának Jókai urolsó, erzsébervárosi korszakával foglalkozó fejezetében, mégsem tudott áttörést elérni. Nézetem szerint azért nem, mert a kétségkívül széles apparátusra építő, tagolt szöveg alapjában véve továbbra is a mikszáthi alkony-narrativa keretei között maradt. A Jókaitól vett fejezetcím - „Őszre nem jön tavasz" - is azt mutatja, hog)" itt a Jókai Mór élete és kora című szöveg által bevezetett olvasat újrafogalmazásával van dolgunk. Bár fenrebb biográfiai vakfoltról beszéltem, elsődleges célom mégsem pusztán ennek a Jókai-kutatás által elhanyagolt történetnek a megkésett elbeszélése. Ez csupán a kutatás helyszíne, de tanulmányom szorosabban vett tárgyát sokkal inkább a századforduló Budapestjének a polgári házassághoz, a szexualitáshoz, az elmebetegséghez és az öregséghez fűződő viszonyulásmódjai képezik. Mindeközben azonban nem kívánok megfeledkezni az örökösödési konfliktusok és a korabeli pszichiátria közötti összefüggésekről, ahogy a közjegyzői intézmény nyújtotta magánjogi manőverezések lehetőségeiről sem. Azt remélem, hog)" ezek a jogi, antropológiai és Társadalomtörténeti jellegű vizsgálódások megmutatják majd azt is, miért érdemes felfedezni Jókainak ezt a biográfiai vakfoltját, amire azért is nag)" szükség volna, hog)" az öreg Jókait végre kiszabadíthassuk a „Rózától Belláig" típusú irodalmi plerykárium fogságából. 8 A szexuális csábítás textuális reprezentációja 1903. február 20-án Gászner Béla, budapesti királyi közjegyző kamarailag kirendelt helyettese, Dr. Hajós Béla Ödön felkérésre megjelent Jókaiék Erzsébet körút 44. II. emelet 16. ajtószám 9 alatti lakásán, ahová nem felejtett el magával vinni eg)" jegyzőkönyvet, amit főnöke egy é\Tel korábban vett fel. 1902. január 11-én ugyanis Jókai még maga ment Gásznernek a lipótvárosi Bálvány utca 10 4. sz. alatt található irodájába 11 , hogy zárt magánvégrendeletét a közjegyző hivatalos őrizetébe letegye. Jókai ekkor kijelentette, hogy a magyar nyelven szövegezett végrendeletet saját kezűleg írta és aláírta, Gászner pedig figyelmeztette őr, hog)" a letett végrendeler csak abban az esetben érvényes, ha az 1876. évi XVI. Törvénycikk 23. §-ában előírt alaki kellékekkel el van látva, és érvényét veszíti, ha innét visszavétetik. Érvényét is veszítette, mert Jókai eg)" évvel később a fent 6 Nagy Miklós: Jókai Mól alkotásai és vallomásai tükrében. Szépirodalmi, Budapest, 1975. 230-253. old. 7 A kutatás helyszínének és tárgyának íogalmi megkülönböztetéséhez vö. Geertz, Clifford: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In: Uő: Az értelmezés hatalma. Antropológiai Írások. Századvég, Budapest, 1994.189-190. old. Berényi Gábor fordítása. 8 Kelecsényi László (szerk.): Rózától Belláig. Jókai szerelmei. Holnap, Budapest, 2002. (Szerelmes magyar írók). g VII.173 Gászner Béla kjő. iratai. 2008/1901. üsz. Jókai Mór és Grosz Bella ajándékozási szerződése. io Ma Október 6. utca. H Budapesti Czím- és Lakjegyzék, XIII. évf., 1901-1902.; XIV. évf., 1902-1903. A továbbiakban: BpCzLj.
