Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
PAUL SCHEFFER: Vissza a kertvárosba
vallási szimbolikára vagy épp az amszterdami csatornagyűrűre. Amikor az életet körforgásként ábrázolják, ugyanebből az ősformából indulnak ki. Minden közösség akkor jön létre, amikor meghúzza a határt a benn és a kinn között, amikor „immunitásrendszert" teremt. Aki nem akar elgondolkodni azon, milyen összefüggés van a formaadás és az értelemadás, a védelem és a lelki támasz, a nyilvános tér valóságos és érzelmi berendezése között, az figyelmen kívül hagyja minden együttélés lényegét, azaz a benn és kinn közötti viszonyt, hogy mi az, ami még idetartozik és mi az, ami máinem. „Védhetetlen terek", így nevezte egy várostervező azokat a modern városnegyedekre jellemző maradványtereket, amelyek a senkiföldjét képezik, ahol megszűnik a szociális kontroll és felüti fejét a bűnözés. A nyugati világ más városaiban is vannak bijlmeri garázsok 11 . Miért van az, hogy egyre nő a „kapuval lezárt közösségek" (gatedcommunities) száma? Mindezzel azt akarom mondani, hogy még mindig számít, hogyan hidaljuk át a távolságokat és hogyan tendezzük be az általunk lakott teret. Van abban valami szép, ahogy a társadalomföldrajz vizsgálja a dolgokat, azaz az együttélés térbeli aspektusait. Amikor komolyan veszi az évszázadok alatt kialakult formák képezte nehézségi erőt, természetes módon kapcsolódik a történelemhez. Michelet ezt így fogalmazta meg: histoire est d'abord toute géographie, a történelem mindenekelőtt földrajz". Aki azt állítja, hogy határok nélküli világban élünk, elsiklik a lényeg felett és nem veszi észre, hogy csak úgy árad a rosszkedv. Pedig a dolog arról szól, hogy amikor minden mozgásba jön, rendkívül megnő az erózió veszélye. A geográfusoknak az az egyik erősségük, hogy fel tudják mérni az erózió okait és következményeit. VII. A folytonosság kiváltsága Családi történettel kezdtem, azzal is fejezem be. Komoly kiváltság, ha az ember egy folyamatosan zajló történelem része lehet, de ez csak akkor tudatosul benne, amikor azzal szembesül, hogy ez nem adatik meg neki. Nem is oly nagyon rég egy ismerősömnek, aki egy távoli és felprédált országból menekült Hollandiába, megmutattam azt a házat, ahol anyai ági nagyanyám egy egész életen át lakott. A Harmoniehofban áll. Ez az udvar minden tekintetben rászolgál a nevére, házak alkotta, gyönyötűen gondozott négyszög, melynek belsejében egy parányi park zöldell. Minden egyensúlyban van, mondhatni idilli. 11 A Bijlmer garázsaiban a legkülönfélébb egyházak és szekták tucatjai rendezkedtek be (Lásd még P. van Rooden cikkét).
