Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

PAUL SCHEFFER: Vissza a kertvárosba

Vissza a kertvárosba az amszterdami körgyűrűn innen és túl

1 PAUL SCHEFFER I. Egy nagyszerű terv Hadd meséljek el valamit a nagyapám évszázadáról és akkor azonnal megértik, miért követhetem Geett Makót ezen a poszton. Nagyapám hosszú éveken át irányította az amszterdami várostervezési munkákat, bár nem egy egész évszázadon át - így már azt is értik, miért nem érhetek mégsem Mak nyomába -, de azért az emberi élethez viszonyítva mégis igen sokáig, egészen pontosan 1928-tól, amikor kinevezték a (közmunkák hivatalához tartozó) városfejlesztési osztály élére, egészen 1952-ben történt nyugdíjazásáig. Ezek izgalmas évek voltak, különösen persze az a korszak, amikor 1934-ben Cornelis van Eesteren, Theo van Lohuizen és nagyapám irányításával elkészült a ma már nag)' hírnévnek örvendő Altalános Városrendezési 1 erv. Alcmoárjaiból, e lényegében befejezetlenül maradt visszaemlékezésekre némiképp túlzásnak is tűnik ez a szó, világossá válik számunkra, mi motiválta és hogyan gondolkodott. Írásait olvasva feltűnő a meglehetősen távolságtartó hang, a szinte magától értetődő szakértelem és a közügyek iránti 1 Ezt az írását Paul Scheffer 2004. június 25-én az amszterdami egyetem (UvA) nagyvárosi problematikára szakosodott tanszékének rendkívüli professzorává történt kinevezése alkalmával olvasta fel (a fordító megjegyzése). 2 Scheffer itt Geert Mak magyarul is megjelent, Apám évszázada (Osiris, 2001) című könyvére utal (a fordító megjegyzése). 3 A nagyszabású terv felmérte, hogy hosszú távon - 2000-ig - a társadalmi és a technikai változások alapján milyen szükségletek várhatók a városban és ehhez igazította a lakó-, a munka-, a pihenő és a közlekedési funkciók kialakítását. A maga korában egyedülálló terv tényleges megvalósítása inkább csak a háború után kezdődött el (a fordító megjegyzése).