Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

LEON DEBEN: A lakásfelügyelőnőtől a városnegyedgondnokig

a mostantól „lakásfogyasztóknak" nevezett lakók képviseletében léptek fel. A célcsoportot az olyan, fix állással rendelkező, szakképzett mun­kavezetők alkották, mint amilyenek például az oktatók és az osztályveze­tők, tehát az ambiciózus szociáldemokrata ideológiát valló, új társadalmi középosztály. Egy kis, elitista, elkötelezett, baloldali csoport publikációk­ban, folyóiratokban, kiállításokkal, mintalakásokkal és makettekkel igyeke­zett meggyőzni őket arról, hogy az asztalnak nem feltétlenül kell mindig a szoba közepén állnia, hogy a linóleum jobb, mint a szőnyeg, és hogy legyen a gyerekeknek saját szobájuk. Erre aztán megindult a vita arról, nem ér-e töb­bet az otthonos és kedélyes légkör, mint a reformerek által propagált józan­ság Prédikációk helyett beleszólási jog Az ötvenes években a lakáskultúrával kapcsolatos, néha igencsak gyámkodó nézetek még általánosan elfogadottaknak számítottak, és az emberek több­sége továbbra is arra törekedett, hogy elsajátítsa a civilizált lakáshasználat magasabb formáit. A lakáskultúra instrumentális oldala után egyre nagyobb figyelmet kapott az expresszív oldal. Az olyan felvilágosítási tevékenység, mint amilyet a Jó Lakás nevű alapítvány folytatott, még nemigen váltott ki vitákat és ellenvéleményeket. De amikor 1969-ben az alapítvány lapját „Jó Lakás"-ról átkeresztelték „Lakás"-ra, véget ért az addigi csend és nyuga­lom. 1970 táján a lakásaikat, illetve lakókörnyezetüket érintő kérdésekben a lakók kezdtek beleszólási jogot és részvételt követelni maguknak. Ekkor porladtak szét az erkölcsi prédikációk utolsó morzsái is. A lakók immár a sa­ját lábukra álltak. A lakásfel ügyelők helyett ekkor már réges-rég lakásellen­őrök dolgoztak, de igazából már az ő idejük is rég lejárt, legalábbis a szociális lakásokra vonatkozó törvény által érintett szférában. Az emberek már na­gyon nehezen viselték a tekintélyre alapozott gyámkodást. Az amszterdami metróépítés és városmegújítás már nem úgy zajlott, mint régen, amikor a technokraták, akár az istenek, eldöntötték és végrehajtatták elképzelései­ket. A lakosság különböző csoportjai, ha kellett, erőszakkal is igyekeztek megakadályozni a számukra elfogadhatatlan elképzeléseket. Alegszületett a polgári engedetlenség. Az életstílusok sokfélesége Az aszociális fogalmát tabunak nyilvánították, és olyan bélyegnek tekintet­ték, amelyet a hatóságok sütöttek az emberekre. Ezért sokkolt sok politi-

Next

/
Thumbnails
Contents