Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
LEON DEBEN: A lakásfelügyelőnőtől a városnegyedgondnokig
a mostantól „lakásfogyasztóknak" nevezett lakók képviseletében léptek fel. A célcsoportot az olyan, fix állással rendelkező, szakképzett munkavezetők alkották, mint amilyenek például az oktatók és az osztályvezetők, tehát az ambiciózus szociáldemokrata ideológiát valló, új társadalmi középosztály. Egy kis, elitista, elkötelezett, baloldali csoport publikációkban, folyóiratokban, kiállításokkal, mintalakásokkal és makettekkel igyekezett meggyőzni őket arról, hogy az asztalnak nem feltétlenül kell mindig a szoba közepén állnia, hogy a linóleum jobb, mint a szőnyeg, és hogy legyen a gyerekeknek saját szobájuk. Erre aztán megindult a vita arról, nem ér-e többet az otthonos és kedélyes légkör, mint a reformerek által propagált józanság Prédikációk helyett beleszólási jog Az ötvenes években a lakáskultúrával kapcsolatos, néha igencsak gyámkodó nézetek még általánosan elfogadottaknak számítottak, és az emberek többsége továbbra is arra törekedett, hogy elsajátítsa a civilizált lakáshasználat magasabb formáit. A lakáskultúra instrumentális oldala után egyre nagyobb figyelmet kapott az expresszív oldal. Az olyan felvilágosítási tevékenység, mint amilyet a Jó Lakás nevű alapítvány folytatott, még nemigen váltott ki vitákat és ellenvéleményeket. De amikor 1969-ben az alapítvány lapját „Jó Lakás"-ról átkeresztelték „Lakás"-ra, véget ért az addigi csend és nyugalom. 1970 táján a lakásaikat, illetve lakókörnyezetüket érintő kérdésekben a lakók kezdtek beleszólási jogot és részvételt követelni maguknak. Ekkor porladtak szét az erkölcsi prédikációk utolsó morzsái is. A lakók immár a saját lábukra álltak. A lakásfel ügyelők helyett ekkor már réges-rég lakásellenőrök dolgoztak, de igazából már az ő idejük is rég lejárt, legalábbis a szociális lakásokra vonatkozó törvény által érintett szférában. Az emberek már nagyon nehezen viselték a tekintélyre alapozott gyámkodást. Az amszterdami metróépítés és városmegújítás már nem úgy zajlott, mint régen, amikor a technokraták, akár az istenek, eldöntötték és végrehajtatták elképzeléseiket. A lakosság különböző csoportjai, ha kellett, erőszakkal is igyekeztek megakadályozni a számukra elfogadhatatlan elképzeléseket. Alegszületett a polgári engedetlenség. Az életstílusok sokfélesége Az aszociális fogalmát tabunak nyilvánították, és olyan bélyegnek tekintették, amelyet a hatóságok sütöttek az emberekre. Ezért sokkolt sok politi-