Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

BÉRCZES TIBOR: Szobrok - Történetek - Történelem

Ezekből az - aktív rendőri részvétellel zajló - szeánszokból nőtt ki azután a tekintélyellenes és játékos akcióiról és programjairól elhíresült „provo" mozgalom. Bár a mozgalom nem volt hosszú életű - a belőle született, hasonlóan radikális mozgalmakkal együtt - kialakított egy olyan Amszterdam imázst, mely azóta is él a mindenkori tizen- és huszonévesek fejében. Azt mondhatjuk tehát, hogy a holland „Hatvanas Evek" bölcsőjét, tudtán és akaratán kívül, az amszterdami „Kis Csibész" is ringatta. Annak idején Grootveld happeningje ragadós példa lett, és követői szinte minden nagyobb holland városban találtak eg>' hasonló szeánszokra alkalmas szobrot. A „Kis Csibész" azóta is kedvelt „tésztvevője" a különböző politikai vagy csak iart-pour-iart akcióknak. Rendszetesen letakarják, felöltöztetik, üzenetközvetítőnek használják. A szoborról készült leghítesebb fénykép is eg>' ilyen akciót örökít meg: a kihívó tekintetű kisfiú mellett elszántságukat meztelenségükkel nyomatékosító női emancipátotok feszítenek. A köztéri szobrokról gondoskodó állam Míg a második világháború előtt Amszterdam viszonylagos szobortalanságával tűnt ki az európai nagyvárosok közül, napjainkban a város a köztéri műalkotások számát tekintve az élbolyba tartozik. Ez egyebek közt annak a finanszírozási rendszernek köszönhető, melyet a háború után vezettek be. Az - egyre inkább gondoskodó - város, illetve az állam a negyvenes évek végétől kezdődően magára vállalta a köztéri szobrok felállítási költségeinek nagy részét. Ehhez az anyagi forrásokat az ún. százalékos törvény teremtette meg, mely előírta, hogy az állami forrásokból finanszírozott beruházások esetében az összbekerülési költség két százalékát képzőművészeti alkotásokra kell fordítani. Később a törvény további kötelezettségeket és forrásokat teremtett. Előírta, hogy az új városrészek létesítésekor és a tizenkilencedik századi negyedek rehabilitációjakor a költségek fél százalékát képzőművészeti alkotások finanszírozására kell költeni. Az új finanszírozási rendszer megteremtésében - ahogy általában véve a gondoskodó államéban is - Amszterdam mintaadó szerepet játszott. 10 A mazsola Grootveld szándékai szerint egy sor szimbolikus jelentést hordozott. A szó a hollandban 'k'-val kezdődik (krent), akárcsak a rák szó (kanker) és ekkorra már a mágus a cigaretta okozta betegségre és a kapitalizmusra utalva nagy K betűkkel pingálta tele a várost. Egy másik jelentés: a hollandban mazsolának nevezik a fösvény, fukar embert, és itt az adakozást egyfajta középosztálykritikának szánták. Stb. stb.