Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

BÉRCZES TIBOR: Szobrok - Történetek - Történelem

Csupán érdekességkent jegyezzük meg, hogy az új konstrukcióban létrejött köztéri műalkotások között jóval több az építészeti jel, mint a hagyományos értelemben vett szobor. Hogyan tovább? Ha megnézzük, hogy a köztéri műalkotásokta vonatkozóan a 2005-2008 közötti időszakra Amsztetdam milyen célokat tűzött maga elé, azt látjuk, hogy a város szeretné a köztéri műalkotásokat is egy tudatosan kialakítandó imázshoz igazítani. Amszterdam nemzetközi városként határozza meg önmagát, ezért a jövőben arra törekszik, hogy ez a városban felállított köztéri szobrok jellegében, illetve alkotóik nemzetiségében is tükröződjék. Tudatosítani kívánja továbbá a város lakosaiban és látogatóiban, milyen gazdag a köztéri műalkotásai alkotta örökség, ezért tészletes háttérismertetőkkel és állagleírásokkal kiegészített adatbázist készít köztéri műalkotásairól, és azt a világhálón mindenki számára elérhetővé teszi. Mivel egy-egy városrész megújítása sotán bizonyos szobrok elvesztik eredeti kontextusukat és ezáltal jelentésüket, a város fontolgatja, hogy ezek megőrzése érdekében szoborrezervátumot létesít. Mindezekre a feladatokra azonban a város vezetése a korábbinál jóval kevesebb pénzt, évi 1 millió eurót szán. Miért? Mert ezen a területen is megkezdődik a korábbi gondoskodás „mérséklése". A köztéri műalkotások ügyével - tanácsadóként és társfinanszírozóként - megbízott Amszterdami Művészeti Alapítványnak (Amstetdams Fonds voor de Kunst) a jövőben az is feladata lesz, hogy a képzőművészeti projektekhez legalább 50 százalékos arányban keressen külső szponzorokat. Az még csak ezután derül majd ki, képes lesz-e a város annyi és olyan minőségű köztéri szobrot felállítani, mint az elmúlt évtizedekben, vagy ismét szoborínséges idők következnek.