Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

PETER VAN ROODEN: Vallás és szekularizáció Amszterdamban

es 200 a Szent Vincéről elnevezett katolikus templomba. Ez a városnegyed lakosságának kevesebb mint egy százaléka. A mecsetlátogatást még nehezebb felmérni. A Kutatási és Statisztikai Osztály szerint a mohamedánok egyharmada hetente egyszer vagy többször elmegy a mecsetbe. A 2004-ben Mohamedánok Hollandiában címmel közzétettjelentésben is az áll, hogy a török és a marokkói fiatalok egyharmada azt állítja, hogy hetente eljár a mecsetbe. A jelentés egy 1998 és 2002 között végzett felmérés újrafeldolgozásán alapul (mégpedig azért, mert a törökök és a marokkóiak egyre kisebb együttműködési hajlandósága miatt nem látszott reális lehetőség újabb vizsgálatra). A fenti számadatból azonban, melyet én túlságosan magasnak tartok - egyszerűen kétlem, hogy a körülbelül 40 amszterdami mecsetben lenne elég hely heti 25-30 ezer ember számára - a jelentés azt a következtetést vonta le, hogy erősödik a szekularizáció. Állítólag az iszlám közösségben is létezik a „mecsetektől való eltávolodás", azaz csökken a mecsetbejárók száma, a hétköznapi életben csökken az iszlám iránti érdeklődés. A tendencia alól csak a vallási azonosulás képez kivételt. Ez azt jelentené, hogy a mohamedánok egyre inkább hasonlítanak a háború előtti amszterdami zsidókra, akiknek volt vallási azonosságtudatuk, de viselkedésükben nem követték a vallási előírásokat. Igencsak kétséges, hogy e számadatok valóban így érteimezendők-e. A Polgári'Monitor jelentése azt állítja, hogy az azonosulás is rohamosan gyengül. Az amszterdami lakosságnak az a része, amely „vonzódik az iszlámhoz", állítólag a 2000 és 2001 közötti 14-15 százalékról 2004-2005-re 10-11 százalékra csökkent. Ez azt jelentené, hogy öt év alatt egyharmad és egyötöd közötti lemorzsolódás következett be. Ezt egyáltalán nem tartom valószínűnek, már csak azért sem, mert ugyanezen jelentés számadatai azt m u tatjak., hogy a marokkóiak és a törökök körében erősödött az iszlám iránti érdeklődés. Egyszóval fogalmunk sincs a tényleges helyzetről. Éppen ezért a következőkben nem a mennyiségi, hanem a minőségi adatokból indulok ki, és így kétesem a választ arra a kérdésre, mi történt az amszterdami kereszténységgel, és mit jelent ma a vallás az emberek számára. Az első megjegyzésem, hogy a probléma nemcsak a keresztényeket érinti. Az önálló életstílust teremtő szocialista mag, amelyet baloldali érzelmű emberek tömegei vettek körül, ugyanúgy széthullott. Az emberek még a szociáldemokratákra szavaznak, de ez már nem jelenti azt, hogy egy bizonyos társadalmi csoporthoz tattoznak. A szocialista ifjúsági szervezet 1959-ben feloszlott. A fiatalok már az ötvenes években is némi idegenkedéssel és tanácstalansággal figyelték a szüleiket, amikor azok együtt énekelték a rádióval a szocialista adón sugátzott harci dalokat. A fiatalság már nem fogadta el a május elsejei ünnepek szettartásrendjét. Amikor 1965-ben