Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
PETER VAN ROODEN: Vallás és szekularizáció Amszterdamban
fel. Ezen a helyen jelent meg Ida Peerdemannak Mária. Amikor 2000-ben 2600 guldenről 70 000 guldenre emelték a telekbérleti díjat, az egyházközség azt már nem tudta előteremteni, és a templomot lebontották. A gereformeerd egyháztanács emberemlékezet óta egy kerkstraati épületben tanácskozott, ahol gondosan rekonstruálták a Nieuwe Kerk tanácstermét. Napjainkban, vagy legalábbis 1990-ben így volt, az épületben balettiskola működik. Úgy tűnik, hogy természetesen vannak kivételek is. A Westerkerkben nagyon népszerűek az istentiszteletek, ahogy a Krijtbergkerkben is naponta kétszer, vasárnap pedig négyszer is tartanak misét, és ezekre Amszterdamból és a város környékéről igen sokan eljárnak. Nincsenek azonban részletes számadataink. A Kutatási és Statisztikai Osztály 2000 óta publikált, meglehetősen szerény felmérései azt sugallják, hogy az amszterdami lakosság valamivel több mint fele nem vonzódik egyik valláshoz, illetve világnézeti áramlathoz sem. Egyheted vallja magát mohamedánnak, egytized katolikusnak, egytizenegyed a New Age valamelyik keleti ágához tartozik, egytizenhatod pedig, azaz 6 százalék valamelyik nagyobb protestáns egyház tagja. A felmérésben feltett kérdés teljességgel értelmezhetetlen. Alit jelent az, hogy valaki „vonzódik valamihez"? A felmérések azt állítják, hogy hozzávetőlegesen még 45 ezer protestáns van Amszterdamban. De 1999-ben maguk az egyházak csak 26 ezer tagról tudtak. Azok a számadatok, amelyek a Polgári Monitorokban a részvételre vonatkoznak, ha lehet, még megfoghatatlanabbak, és ilyen szempontból mindegy, hogy templom- vagy mecsetlátogatásról beszélünk. Ezek ugyanis önbevalláson alapulnak, amikor az emberek arra a kérdésre válaszolnak, hogy az elmúlt évben hány alkalommal keresték fel a templomot vagy a mecsetet. Abból a 75 ezer amszterdamiból, aki vonzódik a katolicizmushoz, 70 százalék adott pozitív választ, de a KASKI nevű társadalomtudományi intézet 1998-ban és 1999-ben egy véletlenszerűen kiválasztott vasárnapon csupán 9000 embert számolt össze a városban tartott miséken. Még az általuk közölt adat is gyanúsan magas. 1996-ban az Het Parool című újság végzett kutatást Amszterdam Oud-West nevű kerületében, ahol 30 ezét ember él és közülük 10 ezret katolikusként tartanak számon a statisztikák. Akkor egy átlagos vasárnap 30 ember vett részt a hervormd Gasthuiskerkbcn tartott istentiszteleten, 50 ment el a geteformeerd De Poort nevű templomba 5 Amszterdamban az építményekhez tartozó telek a város tulajdonában van, és az ingatlantulajdonosok a használatért bérleti díjat kötelesek fizetni. Lásd: Herman de Liagre Böhl itt közölt írását is (a fordító megjegyzése)!