Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

GEERT MAK: A morális pánik

Ez módosítja a perspektívákat, például az új központok, az új összeköttetések és a jövőbeni építési területek tekintetében. Es ezzel módosulnak bizonyos közösségi intézmények érdekei is. Az új metropoliszban a vasút feltehetően átveszi bizonyos városi közlekedési vállalatok szerepét. Ugyanakkor azonban Amszterdam nem tud hozzászokni ahhoz, hogy a dolgok efelé haladnak. Noha a régióban jelenleg gyakran kényelmesebben és változatosabban lehet lakni, mint magában a városban, noha új városrészek nőnek ki a földből, melyek legalább annyi városi lehetőségeket kínálnak, mint Amszterdam, noha időközben az amszterdami belváros szórakozási központtá és homogén lakóterületté korcsosult, az ember továbbta is bentről néz kifelé, és nem látja az egészet. A modern város maga a folyamatos átváltozás. Napjainkban minden nagyváros Alaurilia jegyeit viseli magán. A nagyvárosok jellegüknél fogva a nagy - Frank Hendriks és Pieter Tops szóhasználatával élve - globalizációs és lokalizációs mozgások epicentrumában helyezkednek el. Amszterdam esetében ez kétségkívül így van. IIa világváros akarunk lenni, nem árt, ha ezt tudatosítjuk magunkban. A város minden lehetséges formában találkozik a gazdaság és a kultúra mondializálódásával. Nyugat-Európában Amszterdam a legjelentősebb IT-központ, és az egész világ jelen van az amszterdami színpadon. Ez azonban azt is jelenti, bog)' számolnunk kell a mondializálódással járó társadalmi problémákkal is. Hendriks és Tops szerint történéseknek helyet adó területek helyett pozitív és negatív tevékenységáramlatok keletkeznek. A város egyre inkább a mozgásban lévők, mint az egy helyben tartózkodók helye, inkább állomás, mint szálló lesz. Iis ott van még valami a láthatáron: Európa. Azt látjuk, hogy csökken a régi nemzetállamok befolyása, mégpedig egyre gyorsabb tempóban, és helyükre más hatalmak lépnek. E hatalmak közé kell sorolni az európai metropoliszokat is. „Az Egyesült Államok, ha jobban megnézzük, egyre inkább nagy metroplexek, állandó mozgásban lévő városok hálózata", mondta Robert Kaplan amerikai író 2000 októberében, egy Hágában tartott kongresszuson. 0 úgy látja, hogy egyre kevésbé beszélhetünk amerikai nemzetgazdaságról: „Ezt a gazdaságot az állandó mozgásban lévő nagyvárosi és elővárosi központok alkotják. És ezeknek a városi csomópontoknak, melyekben meghatározó szerephez jutnak a hatalmas bevándotlási hullámok és a csúcstechnológia, egyáltalán nincs szükségük „közvetítőkre", sőt gyakran még nemzeti csomópontokra sem. Közvetlenül kommunikálnak egymással, közvetlenül befolyásolják egymást, tehát bármiféle köztes hatalom közvetítése nelk ül. Ezek a szó szoros értelmében kozmopolita városokká váltak.