Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
GEERT MAK: A morális pánik
Az amszterdami munkaerőpiaci változások azonban felborítottak minden elképzelést. A hetvenes évektől kezdve egymás után tűntek el a régi iparágak, vagy megindult az automatizálás. Növekedésnek indult a szolgáltató szektor, amelynek szakmával rendelkezőkre és betanított munkásokra volt szüksége. Alindez azt jelentette, hogy egyre kevesebb munkahely termett az iskolázatlan török és marokkói férfiak számára. Alindez azzal az ellentmondásos következménnyel jatt, hogy sok munkás Hollandiában maradt. Alár nem engedhették meg maguknak azt a luxust, hogy hazautazzanak, mert akkor elveszítették volna az állásukat. Legtöbbjük számára nagyon keserves volt meghozni a döntést, hogy folyamatosan itt maradnak. Ez radikális szakítást jelentett az átmeneti elvándorlás hagyományával. A török és a marokkói családok körében végzett vizsgálatokból az derül ki, hogy még ennél is nehezebb volt, amikor úgy döntöttek, hogy a családot is Hollandiába hozzák, amit abban az időben minden további nélkül megtehettek. Miközben Hollandia gazdag ország volt, a vendégmunkások szülőhazáiban kilátástalan volt a helyzet, de, és ezt tudta mindenki, az áttetelepülésért a bevándorló családoknak társadalmi és érzelmi síkon nagyon nagy árat kellett fizetniük. Itt nemcsak a Törökországból, illetve Alarokkóból Hollandiába való váltásról volt szó, tehát nem annyira a nemzeti hovatartozás volt a döntő tényező, hanem az, hogy ezek az emberek faluról városba, Sarayöriéből vagy Ain Fritissából valamelyik amszterdami városrészbe költöztek, a statikus, hagyományos vidéki kultúrából a dinamikus, sokszínű városi kultúrába. Ezek azok a változások, melyek meghatározó hatással vannak az emberek életére és amelyek mindkét országban kettészelik magát a kultúrát és a társadalmat is. Ez a bevándorlási mozgás az Anatólia és Isztambul közötti hatalmas szakadékot Amszterdamba importálta, annak minden személyi és politikai következményével együtt. Itt robbantak tehát ki az idősek és a fiatalok, a hagyományos becsületfelfogás és a szabadság, a modernitás és a fundamentalizmus közötti konfliktusok. És végül ott volt és ott van az utolsó, a mindent meghatározó döntés, amikor az ember azt választja, hogy végleg Hollandiában marad, elfogadja, hogy a gyermekei és a családja sorsa onnantól kezdve ehhez a hideg polderországhoz kötődik. Normál körülmények között ezt a döntést a bevándorlók már előre meghozzák. Ha az ember elindul Ausztráliába, nagyjából tudja, mire számíthat. A „vendégmunkásoknak" ez az első, második és harmadik nemzedéke azonban gyakran a végtelenségig halogatta a végső döntést, és ezt meg is tehette, aminek petsze meglettek a következményei. Sokan, különösen az első