Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

MICHIEL WAGENAAR: A polgári öntudattól a tömegtársadalom felé

Az amszterdami köztársaság A polgári öntudat egyik legsikeresebb megnyilvánulása egy új, a város nyugati szélén elterülő park, a Vondelpark létesítése volt. A kezdeményezők kivétel nélkül a pénzügyi és kereskedelmi elit tagjai közül kerültek ki. Miután „Park Bizottság" néven egyesületbe tömörültek, 1864-ben közzétettek egy adakozásra felszólító nyilatkozatot. Kiáltványuk tudatosan épített azokra az érzelmekre, melyek a városlakók sértett helyi önérzetéből táplálkoztak. A szöveg így kezdődött: „Amszterdam csak a városfalakon belül nevezhető Európa egyik legvonzóbb és legfestőibb városának. A belvárost övező terület viszont nem sok dicséretet érdemel. Össze sem lehet hasonlítani más nagyvárosokkal, még hazánkon belül sem. Hága és Haarlem elegáns parkokkal büszkélkedhet. Hozzájuk képest Amszterdam semmit sem tud felmutatni." Az adománykérésre tett első kísérlet sikeresnek bizonyult. Ebben nyilván az is szerepet játszott, hogy a Park Bizottság a kor uralkodó laissez-faire világnézetére hivatkozott. Első felhívásukat például azzal zárták, hogy kifejezték hódolatukat a liberalizmus iránt: „A kontinensen számos példa akad arra, hogy a Kormány óriási összegeket áldoz a városok szépítésére. Angliában viszont az az elv, hogy mindent, ami a közt szolgálja, a köznek kell megteremtenie. Hollandia ez utóbbi mintát követi /...], a polgárság minden eszközzel óvja a maga szabadságát, ezért nem az államot hívja segítségül, hanem egyesült erővel maga teremt nagy dolgokat. " A Vondelpark létesítése során a bizottsági tagok által választott pénzügyi stratégia rendkívül hatékonynak bizonyult. Jóval nagyobb területet vásároltak, mint amennyi magához a parkhoz kellett, és amikor az elkészült, a körülötte elterülő ingatlanokat jelentős feláron építési telekként értékesítették. A vevőknek szigorú építési előírásokat kellett elfogadniuk. Nem épülhetett például munkásoknak szánt lakóépület. A szerződő felek kötelezték magukat arra, hogy korszerű szennyvíz- és csatornarendszert létesítenek. Üzemek, raktárak és gyárak létesítése szóba sem jöhetett. Mindezen szabályok és megkötések ellenére mint a cukrot, úgy vették az építési telkeket. A Vondelpark 1877-ben nyílt meg, és a közért való gondolkodás időtálló emlékműve lett. A körülötte elterülő negyed, a régi Amszterdam területén kívül, az egyetlen olyan városrész, mely népszerűséget és magas presztízst vívott ki magának. E polgári lakóenklávé számos egyéb civil kezdeményezéssel is büszkélkedhet, melyek egytől-egyig növelték az új szomszédság vonzerejét. Az új nemzeti képtár, a Rijksmuseum, amelynek építéséhez az ország minden vidékéről érkeztek felajánlások, 1885-ben nyitotta meg kapuit. Az épület