Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

MICHIEL WAGENAAR: A polgári öntudattól a tömegtársadalom felé

alatt kialakított alagútszerű átjáróból tökéletes rálátás nyílt az új lakónegyedre és az új Concertgebouw-ra, melyet 1888-ban adtak át. A kezdeményezők ez esetben is a főváros pénzügyi és kereskedelmi elitjéből kerültek ki. A Concertgebouw és a zenekar költségeit költségvetési hozzájárulás nélkül teremtették elő. Megnyitása után nem sokkal az intézmény Európa egyik zenei fellegvára lett. Számtalanszor előfordult, hogy kortárs zeneszerzők, például Gustav Mahler és Richard Strauss itt tartották új műveik bemutatóját. A Városi Múzeum (Stedelijk Museum) 1894-ben nyitotta meg kapuit. A név félrevezető. Bár az építkezés költségeihez a városvezetés is hozzájárult, komoly magánadományozók nélkül a múzeum sohasem jöhetett volna létre. Az sem mellékes, hogy gyűjteményét tehetős műpártolók adták össze. Úgy érezték ugyanis, hogy az olyan festők, mint Van Gogh és Breitner, nem illenek a Rijksmuseumba. így lett a Városi Múzeum Hollandia vezető modern gyűjteménye, és ilyen minőségében szerzett hírnevét mindmáig megőrizte. Az úgynevezett „második aranykor" idején Amszterdamban számos egyéb példa is akadt arra, hogy civil kezdeményezések nyomán művészi értékek születtek. De a tudományt sem hanyagolták el. Sokan érezték úgy, hogy egy önmagára adó fővárosnak a tudományos haladás iránti elkötelezettségét is illik demonstrálnia. Tekintélyes polgárok lobbiztak a kormánynál azért, hog)

; a városnak saját egyeteme lehessen. 1877-ben, heves parlamenti viták után, a város elérte célját. Az egyetem fenntartását azonban Amszterdamnak saját forrásból kellett finanszíroznia. Az anyagi támogatás mellett a városvezetés a tekintélyes Városi Könyvtárat is az egyetemnek ajándékozta. A könyv- és térképritkaságok alkotta értékes gyűjteményt, mely egykor a mercatorsapiens, a tanult kereskedő büszkesége volt, ekkortól kezdve Egyetemi Könyvtárnak hívták. A Botanikus Kert, melyet a tizenhetedik században gyógy- és trópusi növények termesztése céljából alapítottak, ugyancsak egyetemi rangot kapott. A legnagyobb eredményeket azonban az új laboratóriumokba fektetett pénz hozta. Ezek létesítése óriási összegeket emésztett fel. A helyi sajtóban és képviselőtestületben megszólaló bírálók úgy vélték, hogy Amszterdam összeroppanhat az egyetem fenntartásának anyagi terhe alatt, és szerencsésebb volna állami finanszírozásért folyamodni. A város azonban hűséges maradt az egyeteméhez, mint ahogy a tudományhoz is. Mintegy huszonöt évvel később el is nyerte méltó jutalmát. 1902-ben Pieter Zeeman orvosi Nobel-díjat kapott, 1910-ben pedig kollégája, Van der Walls részesült hasonló kitüntetésben. 1927-ben az Amszterdami Egyetem fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte. Ünnepi beszédében a dékán visszatekintett az elmúlt ötven