Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
JACO DAGEVOS - AREND ODÉ: Kisebbségek Amszterdamban
kóiakból áll. Nincs egyetlen más amszterdami kerület sem, ahol valamely bevándorló csoport az összlakosság több mint egyötödét alkotná. A holland helyzetre adoptálva, Uunk és Dominquez Martinez a „Mozgásban lévő városnegyedek" című, közelmúltban megjelent tanulmányukban (2002) a következőképp írják le a „gyűjtőnegyed" és a „fehér negyed" fogalmát: „A gyűjtőnegyed olyan negyed, ahol a nem-nyugati bevándorlók aránya legalább 10 százaiékés a nem-nyugati bevándorlók aránya legalább egyharmadával magasabb, mint ugyanezen csopott aránya a város egészében. Alegfordítva, fehér negyedről akkor beszélhetünk, ha az összlakosságnak legfeljebb 10 százaléka nem-nyugati bevándorló és a bevándorlók aránya legalább egyharmadával alacsonyabb, mint a város egészére vonatkozó átlag." E definíció alapján meg tudjuk állapítani, mely amszterdami kerületekben alakultak ki etnikai koncentrációk és melyek azok, ahol ilyenekről nem beszélhetünk. Magától értetődő, hogy e kerületek méreteinél fogva nem találkozunk extrém értékekkel. Az Uunk- és Dominquez Aíartinez-féle meghatározásnak megfelelő „fehér", illetve „fekete" negyedekről csak bizonyos mértékig beszélhetünk. Igazi gyűjtőnegyedként csak négy amszterdami városnegyed jöhet szóba. Ezekben a városnegyedekben bőven 10 százalék felett van a bevándorlók aránya és legalább egyharmadával több bevándorló lakik, mint Amszterdam egészében. Ha viszont fordítva nézzük, kiderül, hogy Amszterdamban, ahol a lakosság legalább egyharmadát nem-nyugati bevándorlók alkotják, már nincsenek is fehér negyedek. Szinte minden kerület vegyes vag)' koncentrációs tetületnek tekinthető. Az etnikai koncentráció tekintetében mutatkozó területi különbségek mögött egyébként az egyes bevándorló csoportok közötti különbségek rejlenek. Amszterdamban tehát a földközi-tenger melléki csoportok többé-kevésbé egy és ugyanazon lakónegyedekben élnek. Mint ahogy a karib-tengeti bevándotlók is. Úgy tűnik tehát, hogy a térbeli szegregáció mintáját etnikai és bevándorlás-specifikus tényezők is befolyásolják. Egyebek közt az, hogy melyik időszakban történt a bevándorlás, milyen jellegű a negyedben lévő lakáskínálat és a bevándorlók mennyi pénzt tudnak lakásra szánni (v.o. De Feijter, 1999). Ráadásul, az idő múlásával újabb és újabb változások következnek be. Az elmúlt tíz évben azokban a negyedekben nőtt a legerőteljesebben a nem-nyugati bevándorlók száma, ahol már korábban is sok bevándorló élt. Annyi mindenesetté bizonyos, hogy a jövőben egyre több bevándorló lakik majd koncentrációs negyedben és egyre kevesebb bevándorló költözik olyan negyedbe, ahol alacsony a bevándorlók aránya (v.o. Bolt és van Kempen, 2000). Az Amszterdami Kutató és Statisztikai Hivatal számításai (2001) azt valószínűsítik, hogy 2015-ben a kerületek több mint felében a
