Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

JAN RATH: Hogyan zajlik az etnikai székfoglalósdi Mokumban?

döntött, nem alkalmaz több suriname-it. Ez a mozzanat mintegy megerősítette a fentebb leírt queue, azaz rangsor létezését. Egyébként azADM suriname-i munkavállalói is hasonlóan rossz véleménnyel voltak munkaadójukról, akit a megállapodások be nem tartásával vádoltak, és sokat panaszkodtak a fizetésükre, a szállásukra és az azért fizetendő összegre. A napjainkban Hollandiában élő bevándorlók egy korántsem elhanyagolható hányada viszont csak később, a gazdasági visszaesés éveiben érkezett. A Suriname-ból érkező bevándorlási hullám két csúcsa például sajnálatos módon egybeesett a hetvenes években bekövetkezett két olajválsággal, ami igencsak megnehezítette e bevándorlók némelyikének gazdasági beilleszkedését. A hetvenes évek folyamán, a nyolcvanas évek elején - ahogy az ország más részeiben is - lényegesen rosszabbra fordult az amszterdami bevándorlók munkaerőpiaci pozíciója. Azóta gyakrabban és hosszabban munkanélküliek, mint az őslakos hollandok, és ha találnak is munkát, az többnyire a munkaerőpiac kevésbé vonzó szektorába esik. Az 1995-ben végzett munkaerőszámlálás során kiderült, hogy a városi munkaképes lakosság 14 százalékának nincs kenyérkereső állása. A lakosság különböző csoportjai között lényeges különbségek vannak. 2. táblázat Az amszterdami aktív lakosság hány százaléka munkanélküli származás szerinti bontásban 1995. származás munkanélküliségi a rá ny suriname-iak 25 antillaiak 23 törökök 22 marokkóiak 27 dél-európaiak 18 nem-ipari országok 36 ipari országok 14 hollandok 8 összesen: 14 Forrás: lloo/t és Schölten 1996:68