Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Pedig tervnek milyen szép volt...

Luk Most már végképp senki sem tudja, mi lesz azzal a körülbelül tizenötezer köbméternyi betonnal meg miegymással, amit beleépítettek az Erzsébet téri, soha meg nem épülő új Nemzetibe, hiszen Demszky Gábor tegnap délelőtt besokalt, kéri vissza a terület tulajdonjogát. Talán turisztikai nevezetesség lesz, úgy, mint a budai Vár. A neve, ahogy a nép mondja: Nemzeti Gödöt. Vagy ahogy nemrég hallottam a színész Szerémi Zoltántól: íme a Luk of the Year. 1999. április 10. Sz. K. Szent teheneink a galambok? Tetemekkel, guanóval vannak teli a padlások A galambokat, e hajdan szent állatként tisztelt madarakat még ma is bizonyos tisztelet övezi. Talán, mert barátságosabbá, idillibbé teszik a városok hangulatát. Ott ólálkodnak a parkokban csókolózó szerelmesek körül, és megvigasztalják a magányos öregeket, akik morzsával etetik őket. így van ez New Yorkban, Párizsban és Budapesten is. Hogy honnan származnak a pesti galambok, nehéz lenne megmondani. Krúdy Gyula tudott egy legendát Kármán Józsefről, miszerint Kármán, míg a Fanni hagyományait írta a Margit-szigeten, postagalambok segítségével váltott szerelmes üzeneteket a pesti Ambó kisasszonyokkal. Krúdy tudni véli, hogy a mai galambok ezeknek a szerelmi hírvivőknek az utódai. A galambtenyésztéssel foglalkozó szakkönyvek természetesen nem tudnak ilyesmiről. Csupán annyit jegyeznek meg, hogy a szirti galamb, amely eredetileg hegyes vidékek sziklapárkányain költ, gyakran felfészkel az ember által épített kőfalakra és tornyokra. Tehát valószínűleg már az első várfaltól vagy templomtoronytól eredeztethető a város és a galambok kapcsolata Pesten és Budán is. A különböző szirtigalamb-alfajok és a háziasított, de visszavadult galambok keveredéséből aztán kialakult a mai, pesti galambállomány, amelyben a kékestől a rozsdabarnáig sokféle színű és rajzolatú példányt találhatunk.