Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Pedig tervnek milyen szép volt...

Amikor Rohringer Istvánnak, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége elnökének feltettem a kérdést, hogy szerinte ember vagy galamb él-e több a mai Budapesten, habozás nélkül rávágta, hogy ember. Városi galambokból ugyanis becslése szerint legfeljebb néhány tízezet lehet. Ezek szeretnek olyan terek közelében fészkelni, ahol szökőkút van, hiszen a víznek fontos szerepe van a fiókák táplálásában. A galambok az élelmüket is a tereken szerzik, ide járnak ugyanis azok, akik etetik őket. Rohringer István és a galambászok csak szánalmat éreznek a városi galambok iránt, amelyeket betegségek, ragadozók és az időjárás viszontagságai tizedelnek. De elég annyi is, hogy becsuknak egy padlásablakot vagy elriasztják őket valamivel: így nem tudnak visszaszállni a fészkükre, és a fíókáik menthetetlenül kiszáradnak, elpusztulnak. Egy galambriasztással foglalkozó szakember szerint Budapesten a belvárosi házak hatvan százalékának padlása tele van galambürülékkel és madártetemmel. Ez a tény kissé elüt a galamboktól kialakított, egyébként költői képünktől. Érthető, hogy ma már egyre több középületen kérik galambriasztó rendszer felszerelését, hiszen a guanó - bár a szakkönyvek szerint kitűnő trágya - rontja a vakolat állagát, és természetesen a fertőzések is könnyen terjedhetnek általa. Schmidt Ferenc, az egyik galambriasztással foglalkozó vállalkozó többféle módszert is alkalmaz. A legegyszetűbb az, amikor 5 cm-es sűrűségben vékony acéltüskéket helyeznek ki a párkányokra, (ilyeneket találunk a budavári palota belső udvari párkányain) vagy védőhálót szerelnek fel. A korszerű galambriasztás azonban árammal történik, amely alumíniumszálakban fut a párkányokon, ereszeken, tetőgerinceken vagy más, galambok által kedvelt helyeken. Mivel a galamb érzékeli a térerősséget, zavarni fogják a vezetékben áramló elektromos impulzusok, amelyek az emberre ártalmatlanok és a madarakat sem pusztítják el. Ilyen galambriasztókkal van felszerelve Budapesten többek közt a Ferencesek temploma, valamint a mellette található Ecclesia szövetkezet épülete, és a Kálvin téri református templom is. Egyes európai városokban, például Velencében vagy Prágában a galambok védelem alatt állnak, mett a város idegenforgalmi nevezetességei közé sorolják őket. Velencében, a Szent Márk téren például kis asztalokon, 1500 lítáért árusítják a szemes kukoricát, hogy a turisták azzal etessék a galambokat. Ez mindenkinek jó: az árusoknak azért, mert pénzt keresnek vele; a turistáknak, mert etethetik a madatakat; de a galamboknak is, mert megfelelő táplálékot kapnak; a város haszna pedig az, hogy így szebbek, egészségesebbek a galambjai.