Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Koszos, büdös, de szeretni kell

- Budapesten született. Hol? -A nyolcadik kerületben, és rövid kitérőtől eltekintve, harmincöt éves koromig ott is éltem. Akkor még egészen más hangulata volt annak a városrésznek. Ma már kietlenebb, kegyetlenebb, rosszabb. - Milyen volt régen? - Családiasabb, barátságosabb. Például volt a környékünkön két kupleráj, amelyekről ma már tudom, hogy nagyon hasznosak voltak, mert rengeteg indulatot, feszültséget vezettek le. Szerettem a hentes bácsikat, a fűszereseket, a szenespincéseket. Szerettem azt a hangulatot is, amelyet a Mátyás téri muzsikus cigányok teremtettek, és szívesen emlékszem a kisfröccsös, málnás kocsmákra, amelyekben az emberek snapszliztak, zsíroztak. Nekem máig ezek jelentik igazán Pestet. Egyszer Amerikában megkérdezték, hogy honnan jöttem. Mondtam, hogy pesti vagyok. Akkor magyar, pontosítottak. Mire én azt válaszoltam: elsősorban pesti, aztán magyar. De nem csodálkoztak, mert ez New Yorkban történt, ahol az emberek elsősorban New York-iak, és csak másodsorban amerikaiak. Úgyhogy értették, mire gondolok, meg sem fordult a fejükben, hogy viccelek. - Pedig a pesti ember állítólag mindig viccel. - Ha elégedetlen a közélet egyes jelenségeivel, elégedetlen a politikusokkal vagy bárki mással, azonnal viccet farag róluk. Kegyetlen város ez. Zámbó Jimmy halálát követő napon például mát viccek születtek az esetről. - Szereti ezt a kegyetlen várost? - Ez a város nemcsak kegyetlen, dc kutyaszatos, rossz szagú, zsúfolt és büdös is. Olyan, amelyben nyomát sem látom annak, hogy valaki figyelne a benne felhúzott épületek összhangjára; olyan, amelyben egyre több a Váci utcához hasonló, ócska konzumhely. Olyan, amelyben száz év kevés volt arra, hogy felkészüljenek az autók elszaporodására, ahol bárki, bárhol, bármilyen utcát lezárhat, viszont ahol az autósnak elég egyetlen pici hibát elkövetnie, kommandós egységek támadnak rá. Ahol rendkívüli a tütelmetlenség és a korrupció, ahol az építőipari cápák diktálnak. -Vagyis nem szereti. - Szeretem. Én sem értem, miért, de a felsoroltak ellenére szeretem. Ennek talán az az oka, hogy mégiscsak épült itt egy Liszt Fetenc tét, egy Ráday utca, működik itt egy Trafó nevű kulturális központ, ahol kiváló színházi törekvések láthatók, van itt egy szédületes ütemben szépülő állatkert. IIa valamiétt világváros Budapest, hát ezért. A Ráday utca a világváros, benne a Trafó, meg a Ráckert. És ezek léttejöttét valószínűleg támogatta az is, hogy az elmúlt évtizedben - legnagyobb örömömre - a fiatalok felálltak a televízió egyre bárgyúbb műsorai mellől, és kirajzottak a városba. -1 Ielyek már vannak, de nekem hiányzik az utcákról a művészet.