Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Pedig tervnek milyen szép volt...

színezni, csak akkor, ha óriási költségekkel hatalmas légkondicionáló berendezéseket szereltek volna fel. Ezért olyan megoldást képzeltek cl a tervezők, amely csupán érzékelteti a színeket, vagyis nem a teljes épületet festenék, illetve burkolnák be az adott árnyalattal. Változatos formák, különböző alapanyagok és meghökkentő szerkezeti megoldások jellemzik tehát az expóra tervezett létesítményeket. A különleges élményt nyújtó tervek azonban nem valósulnak meg, csupán a kiállítás (ideiglenes) pavilonjaiban láthatók. Az egyetemi épületek viszont többnyire a nyugodtabb, konzervatívabb térformálást követik, s ezeket talán még ebben az évezredben birtokba vehetik a tanárok, a kutatók és a hallgatók. 1994. szeptember 27. Sz. I. .1/. Budapest: önállósodó kerületek? (Munkatársunkról) Független elemzők úgy ítélik meg, arra: már nincs túl távol az az időpont, amikor Budapest egyes kerületei megjelentik önállósodási szándékukat. Ehhez a döntéshez hozzásegítheti a leválni szándékozókat az is, hogy már több e célra fölkért szervezet, csoport dolgozik azon, miként lehetne megújítani a főváros közigazgatását. Lapunkban már többször is foglalkoztunk azzal, hogy több kerület fontolgatja leválási szándékát. Az elmúlt hónapokban - éppen e célt elősegítendő- létrejött egy olyan, kerületi polgármesterekből álló tanács, amelynek az az alapfeladata, hogy a Budapestről történő esetleges leválás anyagi, jogi vonzatait, lehetőségeit vizsgálja. E tanács a nyilvánosságtól elzárva végzi munkáját; a polgármestereknek nem érdekük, hogy leválási szándékuk idejekorán napvilágot lásson. Elemzők szerint a leválási szándéknak nem csupán a különállási vágy, netán a nosztalgia az első számú indoka. Sokkal inkább anyagi megfontolásokról van szó. Ez pedig elsősorban a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek közötti forrásmegosztás kérdését érinti. A kerületek és a főváros bevételeit ugyanis egy nagy „közös kalapba" teszik, s - hosszas alkudozás után - osztják szét. Ez pedig azzal jár, hogy az önkormányzatok nem lesznek érdekeltek bevételeik növelésében. Hiszen teljesen nyilvánvaló: az V. kerületi önkormányzatnakjóval több bevétele van a személyi jövedelemadóból, mint például a XXI. kerületinek. Csepel viszont - éppen a forrásmegosztás kö-