Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Pedig tervnek milyen szép volt...

vetkeztében - csaknem annyi bevételhez jut ebből az adónemből, mint az azt kitetmelő belvárosi önkormányzat. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy nem lehet mindenkinek megfelelő egységes szabályozást alkalmazni valamennyi kerületre. Alapvetően más gondjai vannak ugyanis a kertvárosi jellegű Rákospalotának, mint például a polgáriasuk Terézvárosnak. Ilyen és ehhez hasonló megfontolás vezérlik a kerületeket. Alapvetően tér el ettől a nézettől a fővátosi önkormányzat álláspontja. Lapunk pénteki számában Deli Lajos a Főpolgánnesteri Hivatal adóügyi osztályának vezetője kifejtette: a ketületek is jobban járnának, ha az egyes adófajtákat, mint például az idegenforgalmi adót, közösen kezelnék. Nyilatkozatában azzal érvelt, hogy ez az adónem - amennyiben azt a fővárosban egységesítenék - a sokszorosát hozhatná be, mint a jelenlegi rendszerben. Érthető az is, hogy - maradva az idegenforgalmi adónál - az expo közeledtével megnyugtatóbb lenne az egységes megoldás. Hiszen a turisták nem örülnek annak, hogy például a XI. kerületben drágább lesz ezáltal a szálláshely, mint például az I-ben. Az elválás ellen szól az is, hogy a közművek, a közlekedés egységesített Budapesten. Újpestnek például mát könnyebb lenne megoldani a leválást abból a szempontból, hogy már a kerület központjáig jár a metró, mint például Rákospalotának, amely a leválással szinte teljesen elveszítené esélyét a metróhálózattá. A vélemények tehát megoszlanak a kerületek önállóvá válási szándékáról. De e tervezetnek is van alternatívája: a jelenlegi két elképzelés más-más leválási rendszert tartalmaz. Az egyik szerint azon kerületeknek, amelyeket az ötvenes években erőszakkal csatoltak Budapesthez, külön-külön kell önállóvá válniuk. A másik elképzelés, hogy ezek az önkormányzatok elővárost alkossanak, egységes közigazgatással. 1993. május 25. Sz. I. M. Pincék, járatok, csarnokok: város a város alatt A bányászat túl jól sikerült - talán így foglalhatnánk össze röviden a Kőbánya alatti több évszázados lázas tevékenykedés eredményét. Az itt kifejtett mészkőből épült a fél város, s a helyén támadt pincerendszerben több falut fel lehetne húzni. Az ismert szakaszokat az utolsó száz évben használták