Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)
Pedig tervnek milyen szép volt...
Tehát az igencsak hosszas „előkészítő munka" után a Fővárosi Közgyűlés elfogadta azt az előterjesztést, mely szerint a Kálvin tér-Ftcle tér közötti szakasz legyen a DBR-metróvonal megvalósítására kiírandó nemzetközi versenytárgyalási felhívás alapja. A városatyák elhatározták továbbá, hogy a beruházást zártkörű versenytárgyalással, hitelfeltétellel kell megvalósítani. A közgyűlési döntés egyúttal azt is előírta, hogy a teljes Madárhegy (Gazdagrét)-Rákospalota-vonalat a testületnek még az idén jóvá kell hagynia. Ezután a tendereztetési eljárás előkészítésén dolgoztak - nem kevés ideig - az illetékesek. A beruházást mindenekelőtt az teszi kivételesen sürgetővé - túl az esetleges világkiállítási „hasznosításán -, hogy némiképp mentesítené a már meglévő, s igencsak leterhelt két metróvonalat. Ráadásul a főváros harmadik fő forgalmi iránya (150 ezer utas naponta) Észak-Zuglóból, illetve Rákospalotáról indul a városközpont felé. Ekkora utasmennyiséget - a gazdasági és természeti környezet súlyos károsodása nélkül - már nem lehet a jövőben a felszínen szállítani. A DBR-vonal elengedhetetlen szükségességét a ma még rendezetlen Kosztolányi Dezső tér és Móricz Zsigmond körtér, illetve a Bartók Béla út jelentős fotgalmi túlterheltsége, valamint a Szabadság híd igen tossz műszaki állapota is alátámasztja. Az előzetes egyeztetések során nyilvánvalóvá vált: a metró nagymértékben a leendő budapesti expo megvalósítását, ezért célszerű és szükséges lenne 1996 első negyedévének végére legalább a Kálvin tér-Móricz Zsigmond körtér közötti szakaszt megépíteni. „A tervezett ütemezéssel kapcsolatban csakis a becslésekre támaszkodhatunk" - állítják a téma szakértői, akik úgy vélik: minden bizonytalansági tényező ellenére még megvalósítható az expo időpontjáig a Kálvin tér-Móricz Zsigmond tér közötti szakasz. A teljes Kálvin tér-Etele tér közötti vonalszakasz üzembe helyezése azonban legkorábban csak 1997 végén lehetséges. A jelenlegi számítások alapján a Kálvin tér-Etele tér közötti vonalszakasz megépítése összesen 52 milliárd 200 millió forintba ketül, áfa nélkül. A központi és az önkormányzati költségvetésben jó ideje meglévő hiány miatt szükséges, hogy a beruházási költségeket - legalábbis azok jelentős részét nemzetközi hitelből finanszírozzák. Már-már nyilvánvalóvá válik - a tenderkiírási feltételek alapján -, hogy a forráshiány nagyobb hányadát a pályázók által biztosított hitclajánlatok biztosítanák. Ennek ellenére azonban célszerűnek látszik, a kormányzati szervek néhány nemzetközi pénzintézettel még a tenderkiírás előtt felvegyék a kapcsolatot. A jelenlegi finanszírozási elképzelések szerint a hitelt a fővárosi önkormányzat veszi fel. A kormány garantálja a hitel visszafizetését, a tőke törlesztését a költségvetés vállalja, a kamatokat pedig a főváros fizeti vissza. A
