Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Pedig tervnek milyen szép volt...

zat harmadik helyezettje. Nyoma sincs a Steindl-alkotta, égbe törő, fiatornyos neogótikának, amit oly jól ismetünk. Hogy tetszik? Ugye ez kevésbé díszes, nincs benne semmi merészség. Olyan, mint a Földművelésügyi Minisztérium épülete, de a Bazilika kupolájával. A második helyezett, Hauszmann pedig szinte négyzet alaprajzúra tervezte az Országházat, két kupolával. Az 1844-es első pályázaton még nem is a Duna-pattra gondolták az ország házát, hanem a mai Engels térre. Vajon hogy festene ott, a most épülő Nemzeti Színház helyén? Az a csatornabejáró ott a Parlament és a Margit híd között a hajózható nagykötút-kanális kezdete. Ahogy Reitter Ferenc megálmodta 1865-ben. Negyven métet széles, vize több mint két és fél méter mély, 12 híd vezet át rajta. Fiajók és vaporettók szállítják az utasokat. Hát igen, egy kis Velenceutánérzés, de építettek hasonlót Bécsben, Brüsszelben és Párizsban is. Nicsak, mennyi ember a rakpartokon! Két nagy kikötő is épült. Az egyik az Oktogon környékén, a másik valahol a Corvin mozinál. Csatornát egyébként nemcsak Reitter álmodott Pest köté, hanem Kossuth Lajos és Táncsics Mihály is. Táncsics széles ligeteket képzelt a csatorna partjáta, ahol az ifjúság gyakorolhatja magát a futásban. Egy levegős, ligetes Budapestet tetvezett, erdőgyűrűvel a város körül és még egy, külső csatornakörúttal, amely kiért volna egészen a Városligetig. Reittet terve kidolgozottabb volt. Meg is kapta érte az akadémiai tagságot. Az ő csatornáját látod csillogni félkörívben a Belváros körül, a Széchenyi rakparttól egészen a Botáros tétig, ahol a hajózókanális zsilippel torkollik a Dunába. És ha elnézel a torkolattól kicsit délre, a parton észre kell venned Budapest új jelképét, egy 360 méter magas felhőkarcolót, a Hírtornyot. Ez már a jövő század építménye. De ne szaladjunk még annyira előre! Felhőkarcolókat terveztek már a XX. században is. Nemcsak a SOTE épületére gondolok, hiszen az jól ismert, hanem például Gregrsen Hugó manhattani típusú toronyházára, amit a Rókus kórház helyére álmodott. És a sugárutak! Micsoda Bauhaus kockatornyokkal indul például az Andrássy út. Mintha Berlinben járnánk. Két tervezője, Tóth Kálmán és Módus-Merxbauer Ferenc nyilván onnan vette az ötletet a harmincas években. A Király utcán pedig egysínű vasút közlekedik, egészen a Városligetig. Ne kérdezzük: mi a működési elve, de látható, a kocsik egy sínen szaladnak. Ahogy Zipernowsky Károly kitalálta. A Nagykörút csatornáját már mutattam, nézzük most a Kiskörutat. Például a Károly király utat Bauhaus stílusban, márványburkolatú kockaházakkal. Az egyszintes üzletsor helyén a városháza ötemeletes, modern tömbje, tíz emelet magasságú toronnyal, anno 1930, á la Vágó József. Fák sehol.