Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

A félmúlt és a féljelen határán

De többször előfordult, hogy az illetékes polgármesteri hivatalban sem tudták megmondani egy-egy címerelemről, hogy mi is az tulajdonképpen. Budapest címetét még egyszerű megfejteni. A hullámos ezüst sávban felismerhető a Duna, felette az egytornyos várkapu Pestet szimbolizálja, a háromtornyos pedig Budát. A rendszerváltás után visszaketült a pajzs tetejére a magyar korona - ugyanakkor eltűnt középről a vörös csillag - s újra megjelentek a város hagyományos címertartó állatai, az oroszlán és a griff. Az I. kerület címerében háromtornyos várkapu látható. Majdnem ugyanolyan, mint Budapestében. A különbség annyi, hogy a budapestiben a háromtornyos várnak két kapuja van, az első kerületiben pedig egy. Miért? Talán véletlenül? Nem, a második kaput 1873-ban a városegyesítők rajzoltatták be a budapestibe, ezzel kívánták megjeleníteni Óbudát mint a harmadik városalkotó településrészt. Azóta a főváros címerében Buda jelképe kétkapus, de az I. kerület megőrizte a hagyományos, egykapus változatot. Viszont teljesen hasonló a két címer abban, hogy mindkettőn ott díszlik a magyar korona. A kerület jogosan viseli a királyi jelvényt, hiszen a Vár királyi lakhely volt. Egyébként bármelyik kerület viselhetné, mert Budapest egyesítésekor adományként a főváros megkapta a címer használatának jogát, tehát más kerülerek is beiktathatnák a Budapesthez tattozás jeleként. E lehetőséggel azonban csak Budafok-Tétény élt a budavári kerületen kívül. A második kerületnek nincs címere. A harmadik, Óbuda, egy XIV., századi pecsétről vette mostani címerét. Rajta a hajdani királynéi vár látható, mellette bal oldalon az Anjouk liliomos-sávos magyar címte, balról pedig Nagy Lajos anyjának, a lengyel Erzsébetnek Piast-sasos pajzsa. A címett véleményező Bertényi Iván, a Nemzetközi Heraldikai Akadémia tagja szerint „a hetaldikában a legrégebbi hagyományhoz célszerű visszanyúlni; az Anjou-kori pecsétábra a város történetének - s egyben a III. kerület történetének - fontos, megbecsülést érdemlő szakaszára emlékeztet." Ugyancsak régi, az 1850-es évekből származó jelképéhez tért vissza Újpest: vörös pajzson arany horgony. A kép arról tanúskodik, hogy Újpesten híres kikötő található, a címeren nyugvó háromágú korona pedig azt mutatja, hogy a kerület földje egykot grófi birtok volt, a Károlyiaké. Derce Tamás polgármestet szerint ezt a címert a rendszerváltás előtt is használták, bár nem gyakran. Szintén többszázados már az V. kerület pajzsa. Egytornyos várkapu látható rajta, a tégi Pest hagyományos jelképe. A torony mellett a Nap és a Hold. A Napba még külön belerajzolták a magyar koronát is. Heraldikusok szerint azonban ez szabálytalan: a Napnak ugyanis vagy arca van, vagy nincs rajta semmi. A sasfejű és -szárnyú, oroszlántestű címertartó állatok, a grif-