Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

A félmúlt és a féljelen határán

fek 1703 óta őrködnek a pajzs mellett, I. Lipót adománylevelón láthatók először Pest jelvényét tattva. A griff körme és nyelve kötelezően vörös. Terézváros nemesen egyszerű címert választott. Az Oktogont emelte jelképpé. A motívum a térképről adódott. Erzsébetváros, az V. kerülethez hasonlóan a régi Pest címerét használja, de griffek és napba rajzolt korona nélkül. A Józsefváros a terézvárosiak hagyományát követi, pajzsára útkereszteződést rajzoltatott. De csak szimbolikust, amely a kerület csomópontjellegét mutatja. Ferencváros címerén több a bogarásznivaló. Fölül egytornyos várkapu, melyből aranyszínű utak indulnak három irányba. Talán az egykori kecskeméti kapu lehet az, hisz a pesti városfalon ez nézett Franzstadt felé. Középen - nem találják ki - ezüstszín hajómalom jelképezi a kerületre történetileg jellemző iparágat. Alul az ezüst hullámvonalak — a heraldika nyelvén pólyák - a Dunára utalnak. Kétoldalt címertartó griff és oroszlán. A művet állítólag Bettényi Iván is ellenőrizte. Véleményét ugyan nem ismerem, de az Országos Levéltár heraldikusa, Nyulászi Gáborné nem mondott jókat a címerről. A legdurvábbnak a várkapu sisakként való használatát tartotta. Kőbánya címere úgynevezett negyedelt pajzs, szívpajzzsal. Az utóbbin látható fehér tornyocska a Csősztorony, a ketület ma is látható műemléke, mely a szőlőtermelő időkre emlékeztet. A pajzsnegyedekben megjelenített csákányos oroszlán a bányászat, a kalászt ragadó pedig a sörgyártás jelképe. A XI. kerület címere, bár nagyon látványos, Nyulászi Gáborné szerint kissé hibás is. A pajzson a liliomokkal telezsúfolt harántpólya nem pontosan átlóban halad, így eltakarja az egyik mezőt, továbbá lent a már ismert, háromtornyos, egykapus vár mögött térbeli a táj, s ez így nem szokás. A szalagfeliratnak sem lenne szabad érintkeznie a pajzzsal. A pajzs tetején egyébként a nádori korona látható, emlékéül annak, hogy a kerület földje nádori birtok volt. A címer pedig nyilván azt szerette volna elbeszélni, hogy a kerület a Duna budai oldalán fekszik, hegyek határolják, s tíz egységből áll (ezt jelképezi a tíz liliom). A XII. kerület még nem találta meg a címetét, de tervezetek mát vannak. Az egyik jól sikerült változat vezérmotívuma például a Disznófő forrásra utalna. Beszédes címere van viszont Angyalföldnek. A kerület nevét mindjárt egy angyallal illusztrálják a pajzs fölött, mintegy azon hasaltatva. De a címermese folytatódik: a fogaskerék iparról, a horgony kikötőről, hajózásról beszél. Az igazi érdekesség azonban a középen úszkáló viza. Ma már csak az emléke él mifelénk ennek a nagy testű halnak, amely egykor felúszott a tengetből Pestig. Jó, hogy itt a pajzson még megvan. Csak a „horvát" kockás