Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)
A félmúlt és a féljelen határán
1948-ban azután a csepeli gyár állami tulajdonba ketült, teljesen áttért a békés termékekre, s az évek során végrehajtott „profiltisztításoknak" köszönhetően a közszükségleti cikkek helyét a nehézipari termelés, az alapanyaggyártás, valamint a szerszám- és gépgyártás vette át. A rendszerváltás ötödik évében a gyártelep 200 hektáros területén 142 vállalat működik, s mintegy hatezren dolgoznak itt. A szetszámgép-, a varrógép-, valamint a kovácsológyár végelszámolás alatt áll. A fémmű és a csőgyár privatizációra vár. A kerékpár- és az egyedigépgyár már túl van rajta, úgy tűnik, megmaradnak. Az óvodát, a bölcsődét, az üdülőket eladták. A lakásépítő-akciók 1980-ban befejeződtek. A regisztrált munkanélküliek száma ismét 3200. 1995. augusztus 15. Sz. A. A. Bodega, népbüfé, hamburgeres Hogyan és mivel etették a tömegeket a múlt századtól napjainkig? Voltak idők, amikor a cipóba sült kacsa számított gyotsétkezdei ételnek, mára azonban az önkiszolgálók két forint ötven filléres máglyarakása is a múlté. Aki mostanában gyorsan és viszonylag megfizethető áton akar étkezni Budapesten, annak többnyite egy pizzával vagy hamburgerrel kell beérnie. A közétkeztetés, a gyorsétkeztetés kezdetei a múlt századi nagy iparosodási hullám idejére nyúlnak vissza: az előrecsomagolt hideg uzsonna vagy a piacokon kapható olcsó ételek voltak az első gyorsételek. A múlt század második felére azonban annyira megnőtt az ipari munkásság száma, hog)' a vendéglátók - a jó üzlet reményében - újfajta gyorsétkeztetési formákat hoztak létre. -Akiegyezés utáni időszakban születtek meg a kiskocsmák, amelyek állandó, nagy vendégkörre tettek szett - tudjuk meg dr. Draveczky Balázstól, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatójától. - Pörköltöt, belsőségeket, tésztát és az úgynevezett cakk und pakk ételt kínálták olcsón a betétő vendégeknek. A hangsúly a célszerűségen volt. Az 1880-as évektől az iparkerületek kiskocsmáinak többsége átalakult úgynevezett munkáskocsmává. Ezekre a helyekre akár koszos ovcrallban is be lehetett térni, mégis jóízű, laktató ételhez juthatott az ember.