Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Koszos, büdös, de szeretni kell

tói felek, hogy amikor a volt Szovjetunió területén megindul a kapitalista terjeszkedés, a hatalmas új piac kedvéért keletebbre fognak költözni. 2001. május 11. Cs. Kiss Éva Az emberi butaság nyomában Lányi András író-filozófus szerint Budapest fuldoklik, túlzsúfolt, ezért egyre többen csupán közlekedésre használják Az Együttéléstan - a humánökológia a politikai filozófiában című, 1999-ben napvilágot látott kötet után A szag nyomában címmel a napokban jelent meg egy könyv, amely a környezeti konfliktusok és a helyi társadalom viszonyát tanulmányozza. A hároméves kutatás eredményeit összegző mű kapcsán a kutatás vezetőjével, a Védegylet szóvivőjével, Lányi Andrással beszélgettünk. - Minek örül jobban: ha Lányi András író, filmrendező, szociológus, vagy környezetvédő gondolataira kíváncsi valaki? - írtam vagy tíz könyvet, esszét, regényt, de tankönyvet is; író vagyok, de ez nem egy foglalkozás. Amúgy pedig az ELTE Szociológiai Intézetének tanáraként társadalomelméleti tárgyakat adok elő és humánökológiai szakirányt vezetek. Ezek azonban azonos gondolkodásmódot és azonos gondolatokat rejtenek. - Az emberek többsége mégiscsak hivatásos környezetvédőként ismeri önt. - Nem vagyok hivatásos környezetvédő, már csak azért sem, mert szerintem a környezet védhetetlen. Ezzel szemben viszont engem még véd a környezet, de félek, hogy a gyerekeimet már nem fogja, és ez a felismerés vezetett oda, hogy mint tanár, publicista és politikus erőfeszítéseket tegyek azért, hogy meggyőzzük az embereket arról, hogy a fenntartható környezethasználat, és az emberi élet minőségének a védelme a XXI. század legfontosabb kérdése. - Úgy tűnik, senkit sem könnyű erről meggyőzni, különösen a politikusokat nem. -A tanítás, a nyilvános demonstrációk, az alternatív politikai és gazdasági modellek kidolgozása, az alternatív életmódkísérletek bemutatása együtte-