Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Épül, fogy, olykor pedig omlik

ba futnak végig a házon (a lábazati szakaszon vájatott) komolykodó lizénák, zárják akadémikusán szigorú timpanonok az ablaksort szemöldökcikkel, ha mindezek nem a színezés játékosságában olvadnak fel, hanem belefulladnak a részletkialakítás és rossz festés bornírtságába. Ilyet utoljára Syrka, a finn dizőz családi fészkében lehetett tapasztalni a Picasso kalandjai című svéd filmben. S a ház belseje még inkább ezt sugallja. A belsőépítész, Detre Villő rózsaszín és ún. vízzöld erezetű kvázimátvány oszlopai nehézkednek az ugyanilyen színekből összeálló, sakktáblás padlócsempékre. Hasonló harmóniában olvadnak össze a bútorok virágos huzatai a bennük ülő stájer asszonyság takaros nejlondzsörzé ruhájával. Az enteriőrök művészi kialakításában kizárólag Somogyi Győző grafikai sorozata éti el a minőség magasabb fokozatait. A B épület földszintjén húzódó gyorsétkezde falát kitöltő szekkó, Dienes Gábor munkája, a festő egykori képi világának totális feloldódása ebben a rózsás-ragacsos madártejben. Négy esztendő azonban nem nagy idő egy ház életében. A szerkezet és a meghatározó tömegek jók, a homlokzat csicsája hamarosan szürkébe vált, a belső designján pedig még lesz alkalom javítani. 1994. március 25. Bojár Iván András Elnémult vurlicer a Keletinél Különös folyamat, amikor a város építészetét következetesen figyelő ember apránként engedékenyebbé válik olyan épületekkel szemben, amelyeket korábban utált. Az épület szerkezeti vagy koncepcionális választásainak megértéséhez szükséges empátiával lassan elmerül a fölismert részletproblémák között; jólesően nyugtáz apróbb sikereket, mialatt fától az erdőt alapon elveszti a rálátás képességét. Alkotó és kritikus között rendszerint ez a klasszikus vita: a kívülálló az egészet bírálja, a tervező pedig a legyőzött akadályok, a jól megoldott bonyolult feladatok sokszot nem túl látványos eredményeivel védekezik. Épületekesetében különösen ellentmondásos álláspont a bírálóé, egyszerre állhat a járókelők oldalán, s friss szemmel, a homlokzati kulisszák mögötti tartomány iránt közömbösen is ítélhet. Ám, ha érteni is szeretné a formai megoldásokat indokló, vagy azokkal semmilyen közösségben nem lévő szerkezeti vagy reprezentációs funkciókat, vagyis visszaaraszol a ház megszületését magyarázó és az adott formákkal kialakító kiindulási ponthoz, az intellektuális gyakotlat során szinte maga is