Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Épül, fogy, olykor pedig omlik

ság tiltakozása ellenére a saját ízlése szerinti épületeket, és nem kell félnie komolyabb büntetéstől. Ha a frissen elkészült kék házat lebontatnák, ez jelentős precedens volna az engedély nélküli építkezők számára. Ugyanakkor viszont harmincegy vállalkozó adott eddig pénzt az építkezéshez, és ők ragaszkodnak ahhoz, hogy minél előbb megnyithassák az üzletüket ezen a forgalmas helyen. A harmadik kerületi képviselőtestület tehát nem állt könnyű döntés előtt. Végül is csekély ellenszavazattal úgy határoztak, hogy fennmaradási engedélyt adnak a háznak. Viszont példátlanul nagy bírságot szabtak ki. A bítság összege az etedeti tervtől eltérő építési megoldások költségének (anyagköltség és munkadíj) ötven százaléka. A szakértői jelentés a napokban készült el, e szerint a büntetés húszmillió-ötezer forint. Emellett kötelezik az építtetőt a tető átalakítására úgy, hogy megfelelően csatlakozzék a mellette most épülő házakhoz. Másrészt - mondja a verdikt - az épület színezésére új tervet kell készíteni és engedélyeztetni az önkormányzattal. A kék ház tehát megmarad, csak éppen nem lesz többé kék. Majd meglátjuk, jobban tetszik-e, ha legalább a színe harmonizál a környezetével. 1993. július 23. Kelen Károly Az irodaház, amely meghökkentő Scirgaréz Uimptik, zöld korlátok Valahogy úgy, ahogy Móricka fejében is mindig ugyanaz a gondolat rója újabb és újabb köreit, Makovecz Imrének is mindenről a templom jut eszébe. Ez nem is feltétlen baj. Ha eltekintünk a legtöbb épületének eszmei hátteret adó steineriánus gondolattól, életfázós, ősmagyar-jurtázós ideológiájától, többnyire egyedi formavilágot teremtő invenciót, ritka eredetiségű építészeti gondolkodásmódot, figyelemkeltő kvalitást tapasztalunk. És ez jól van így. A megépült ház úgysem az övé többé, csak a gondolatai. Az előbbit birtokba veszi a megrendelő, a városlakó közönség besorolja környezetének érdekességei közé. Kit érdekel ma már Lechner Ödön keletieskedő nemzeti romantikája, ha szeretjük az Iparművészeti Múzeum vagy a nemrég fölújított Postatakarék épületét. Szándékolt üzenetéből semmi nem jön át, a járókelő saját fantáziájába integrálja szokatlan formáit, díszítéseit, így járhat Makovecz is, ha építészete mögül kimállik a homályos malaszt,