Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Házak, utcák, terek, boltok, lakótelepek

gében nincs visszaút. Igaz, van, akinek hazánk csupán ugródeszka. Egy magyar tartózkodási engedély ugyanis jó ajánlólevél a nyugati vízumhoz. A jogkövető magatartás alakítgatásába persze az idegenrendészeti hatóságok is besegítenek. Mindezek ellenére a Budapesten üzletet nyitott kínaiak többsége megtelepszik itt, később idehozatja a feleségét, gyerekeit és ha lehet, testvérét is. A Budapesten élő kínaiak számát igen nehéz meghatározni, naprakész adatokkal ugyanis az idegenrendészeti hatóság sem rendelkezik. Óvatos becslés szerint huszonötezren lehetnek. Nagyobb részük kereskedő, vendéglátós vagy ehhez kapcsolódó tevékenységet folytat. Összeütközés, érdekellentét vélhetően akad közöttük is bőven, ám a torzsalkodások nagyobb részét elsimítják maguk között, esetleg saját belső „rendőrségüket" hívják segítségül. Ezekről a magyar hatóságok szinte sohasem szereznek tudomást. A kínai amúgy sem feljelentgető fajta, sőt az esetek többségében akkor is néma, ha kérdezik. Nem beszél se magyarul, se angolul, sőt abban a nyelvjárásban sem, amelyiket a tolmács tömé... S ha véletlenül elkottyant is valamit, azt másnap visszavonja. Maffia azonban nincs, legalábbis nem Budapesten, állítja Simon Tamás alezredes, a BRFK bűnüldözési osztályának vezetője. Bár az kétségtelen, hogy a kínaiak hagyományosan családi alapon szerveződnek, és így intézik ügyes-bajos dolgaikat is. A kínaiak által elkövetett bűncselekmények leginkább gazdasági jellegűek: lopás, raktárfeltörés. A testi sértések többsége egyszerű vita következménye. Legutóbb például néhány sanghaji és pekingi azért csapott össze, mert nem tudták eldönteni, ki dolgozik jobban. Az emberölés ritka, az elmúlt években öt esetről szereztek tudomást. Védelmi pénzek szedésekor azonban, akárcsak a kereskedelmi érdekszférák felosztásánál, ritkán kérik a magyar rendőrök segítségét... A kínai bűnözést vizsgáló kriminológus viszont úgy véli, titkos társaságok mindenütt léteznek, ahol egy tucatnál több kínai van. A szakirodalom három jelentős bűnözőszervezetet különböztet meg: a triádokat, a tongokat és a gengeket. A legveszélyesebb közülük a triád, amely szigorúan zárt, évezredes hagyományokkal bíró alvilági szindikátus. A tongok középkori érdekvédelmi testületekhez hasonlítanak leginkább, míg a gengek főként fiatalokból álló szabadcsapatok. Szálai Anna