Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁD Budapest (1914)

Budapest (1914) KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁD hazai kartográfia megalapítója, Kogutovviez Manó 1890-ben azért hozta létre a Magyar Földrajzi Intézet Részvénytársaságot, hogy az addig külföldi térképeket és taneszközöket használó iskolákat magyar nyel­vű térképekkel lássa el. Amikor 1908-ban meghalt, az igazgatói posztot fia, a szintén jeles geográfus, Kogutowicz Károly foglalta el. A vállalat a külön­bözőatlaszok mellett Kárpátoklót(—Adriáigeímmel olesó, de tartalmilag igé­nyes füzetsorozatot indított: kirándulási útmutatókat a csoportosan vagy egyénileg utazó diákoknak. Az 1914-ben megjelent első füzet egy Budapest-útikalauz, amelynek szerzője a sorozat egyik szerkesztője, Kerékgyártó Atpád tanár. Néhány hó­nappal a háború kitörése előtt a fővárosba látogató fiataloknak „békebeli' 1 (és igencsak megerőltető) hatnapos útitervet állított össze. Az első nap: séta a Várban (Krisztinaváros, Víziváros). A második: séta a Korzó, az Akadé­mia, a Bazilika érintésével a Margitszigetre, a Császárfürdőhöz és Aquin­cumba. A harmadik: séta a Lágymányosra, majd a körutakon a Deák Ferenc térig és a Belvárosban. A negyedik: séta a Deák Ferenc tértől a Nyugati pá­lyaudvarig, Újpestre, a Nagykörúton, a Közvágóhíd körül és vissza az Üllői úton. Az ötödik: séta az Andrássy úton, a Városligetben és a Rákóczi úton. Végül a hatodik nap: séta a Kerepesi-temető érintésével Kőbányára. A közlekedési táblázattal és két térképpel fölszerelt füzet mellékleteket is tartalmaz: a szállók, panziók, vendéglők listáját (a kategóriák: igen drá­gák, elsőrendűek, egyszerűbbek), bérkocsi- és bérautó-díjszabást (benzi­nes géperejű kocsiknál, illetve villamos erejű kocsiknál), valamint a villany­vasutak vonalait.

Next

/
Thumbnails
Contents