Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁD Budapest (1914)

Az Elevátor 1900-as evek Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma Negyedik séta Fél nap; Újpesttel egész nap. Étkezőhelyek a séta végén ugyanazok, mint az előző séta után. Fz alkalommal a Deák Ferene-térről indulunk. A Váci-kőrúton haladha­tunk a Nyugati pályaudvarig. A pályaudvartól a Váei-út vezet ki Újpestre. Újpest rendezett tanácsú város. Az útközben érintett terület a főváros egyik gyárnegyede, melyben több népjóléti intézményt találunk. A legne­vezetesebbek a Vág-utcai fővárosi Népház (1911 óta) és az Aréna-út és An­gyalföldi-út sarkán álló Népszálló (1912). Közelében van az állami Elmebe­teg intézet. A környék temploma a Huba-utcában álló Karmeliták templo­ma. 1899-ben épült gót stílusban. Újpestről a Felső összekötő vasúti híd ve­zet át Aquincumhoz. A hídon halad át az esztergomi vasút. Budapest leg­hosszabb hídja. Első része a Népszigetre vezet (220 m.), a második a sziget­ről a budai partra (670 m.). A hidat olasz vállalat tervezte és építette 1893—96-ban. Újpest határában Káposztásmegycren találjuk a Székesfővá­rosi Vízműveket. Budapest az ivóvizet mélyen a talaj alatt vonuló vízvezető kavicsrétcgckből kapja, melyek vízgyűjtő területe a Gödöllői dombok kör­nyékén lehet. A vízvezetéki víz tehát forrásvíz, melyet a kutakból szi­vattyúk hajtanak magasan fekvő medencékbe és azokból a természetes nyomás juttatja a csővezetékbe.

Next

/
Thumbnails
Contents