Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

ÁGAI ADOLF Porzó tárcza-levelei (1877)

szakadt a fejünkre s vitt véghez fővárosunkban egy társadalmi átalakulást... ím ez áradat tetején lebeg Porzó tárcáinak egyik jelentékeny része." Az l(S77-es könyvben éppoly élvezetes olvasmány a „Kerepesi, Soroksári út és a belőle szerteágazó közök nyirkos tanyáiba" elvezető Budapesti rejtel­mek, mint a gazdasszonyok tárlatáról szóló írás. íme egy kis Agai-stílustanul­mány: „Ma a tárlat nem tüzetesen gazdasszonyi. A konyha és éléskamra di­csőségei, párolt és fojtott, savanyított és cukorba főtt, füstölt és aszalt, sült és főtt csodái a szakácsművészetnek, a nyárs és főzőkanál classicismusa hát­rább szorult a salon és a tű remekei elől." /V kiállító hölgyeknek ki kellett tenniük magukért, hiszen a királyné látogatását várták. A fővárosi tárcákból egy csúfondáros kis „sci-fi"-t választottunk. Vajon milyennek képzelte Porzó 2872 Budapestjét? Budapest ezer év múlva —január 6. Azon sok tervtől, melyekkel Budapestet Európa legelső városai közé akarják föltervezni - a sok ismeretlen utezától, palotától, hídtól s tér­től megkábultam. Böltettcm magamban, sohasem eszem többé kompótot úgy, hogy a kompót és szám közt üvegfal legyen s nem kívánkozom Men­csikoff minister-féle festett fővárosban lakni (Agai itt alighanem eltéveszti a ne­vet, és Potetnkin hertegfalvaira gondol. Aszerk.) addig, míg emberséges házi urak kergetnek föl évnegyedenkint forintról forintra, emeletről emeletre. Mi­nek paprikázzam én fel nyugodt kedélyemet eszményekkel, mikor echauffirozhatom magam így is a kézzelfogható prózával? Minek ez a sok előleg, mikor kölrhetek a magaméból? Durczásan tértem haza az új hidak szemléjéről. S ha éppen fényes várost óhajtok, felkapok a vasútra s szaladok amerre visz a gőzparipa. Fáradtan érkezem meg s a rugalmas ágy nagyon jól esik gémberedett tag­jaimnak. Hajnali öt óra. De miért ébredekén föl hajnali öt órakor? I liszen merő álom vagyok még s szememet dörzsölve megyek le a fogadó kapujába, mely szép téren van. Künn még csöndes minden. Ilyenkor alsza­nak még Budapesten. Egyszerre azonban minden oldalról harsog föl zene és zaj, mintha száz meg száz katonabanda, távol és közel, indulna ki hadigya­korlatra. Két szökéssel kívül termek.

Next

/
Thumbnails
Contents