Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

WELLNER ISTVÁN Budapest (1982)

harmadában kivált a fővárosi színházak közül, és népszerűséget máig meg­őrizte. A színház kis előkertjében Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós mellszobrát ál­lították fel. Az épület Rajk László utcai oldalán helyezték el az utca névadójának, a nemzetközi és magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosának emlék­tábláját, aki 1949-ben a törvénysértő, koncepciós perek áldozata lett. 190N A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának Emlékmú­zeuma. A Visegrádi utca 15. sz. házban működött 1918 novemberétől a Kom­munisták Magyarországi Pártja. I hajdani első párthelyiségében ma emlékmú­zeum van, ahol sok dokumentum emlékeztet a kezdet hősi korszakára. Külön szobában mutatják be a Kun Bélára, a KMP egyik megalapítójára és vezetőjére vonatkozó dokumentumokat és emléktárgyakat. A ház külső falán márványtábla emlékeztet a párt itteni megalakulására. A kerület fő útvonala, a Váci út vezet Újpest felé. Ez fővárosunk IV. kerü­lete, mely 1950-ig önálló város volt. A múlt század 30-as éveiben alakult te­lepülés viszonylag gyors fejlődésnek indult. Kezdetben a bőr- és asztalos­ipar jellemezte, majd kisebb-nagyobb gyárak, üzemek sora létesült terüle­tén. A főként munkások lakta városban a házak többsége földszintes volt. Ez a kép a Budapesthez való csatlakozás után folyamatosan megváltozott, és Újpesten új lakónegyedek, kultúrházak, bevásárlóközpontok épültek. Nagy iparvállalatai közül legismertebb az Egyesült Izzó és a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Gyár. A metró 3. vonalát 1982 végéig az Élmunkás térig, az azt követő években az Arpád-hídig hosszabbítják meg. Ez jelentő­sen meg fogja könnyíteni Angyalföldnek és Újpestnek Budapest belterüle­tével való kapcsolatát.

Next

/
Thumbnails
Contents