Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

WELLNER ISTVÁN Budapest (1982)

Duna egyik partján hegyes-dombos; a másikon úgyszólván teljesen sík. Szép fekvése, műemlékeinek változatossága maradandó élményt nyújt minden látogatójának. Megéri, hogy felfedezzük, felkutassuk látnivalóit! XIII. kerület (Angyalföld) A fővárosnak ez a kerülete két, ellentétes arculatú részre oszlik. A Szent István körúthoz csatlakozó, a Váci út és a Duna közti, úgynevezett Új-Lipótváros a két világháború között épült ki modern, polgári lakónegyeddé. A sakktáblaszerű utcahálózat mentén öt-, hatemeletes, vasbetonból épült házak sorakoznak, 2-4 szobás, erkélyes, összkomfortos lakásokkal. A harmincas években ez volt a tehetős pesti polgárság divatos lakónegyede, mely akkoriban az V. kerülethez tartozott. Az »igazi« Angyalföld ettől kijjebb, északabbra és keletebbre feküdt. Ez volt a budapesti munkásmozgalomnak Csepel mellett egyik fellegvára. A Váci út mentén sorakozó gyárak sok-sok embert foglalkoztattak, akiknek jó része itt Angyalföldön, és a szomszédos Újpesten lakott. Vörös Csepel, vezesd a harcot, Váci út felelj neki - hangzik a régi munkásmozgalmi dal. A felszabadulás előtt egészségtelen nyomortelepek húzódtak a Váci út, Lehel út, Béke út mentén, főként ezek rosszul világított, elhanyagolt mellékutcáiban. A roskatag házakat nagyrészt már lebontották, és Angyalföldön új, modern, parkosított lakónegyedek alakultak ki az 1950-es és 1960-as években. Ezeknek a lakótelepeknek bővítése, fejlesztése jelenleg is folyik. A kerület jellegéből adódik, hogy a főként művészeti és természeti szépségekre kíváncsi turista nem sok látnivalót talál Angyalföldön. De ne felejtsük el, hogy a XIII. kerülethez tartozik a már ismertetett Margitsziget, és az Árpád-hídtól északra, a Duna partján van fővárosunk legnagyobb strandfürdője, a Szabadság strand, vagy népszerű nevén a Dagály. A különböző hőfokú medencék, szobrokkal díszített, parkosított környezetben, forró nyári napokon mintegy 30 000 embernek tudnak felüdülést nyújtani. A 41,5 fokos gyógyvíz télen is sok ízületi betegségben szenvedőt vonz. 189N A Vígszínház (Szent István körút 14. sz.) kupolás, ívelt homlokzatú neobarokk épülete az utca frontjánál hátrább áll. Bejárata magasabb szinten van; úgy tűnik, mintha kis dombon emelkednék, és ezzel szerencsésen megbontja a házsor egy hangúságát. Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek tervei szerint készült az 1890-es évek közepén. A második világháborúban kiégett, de külsejét régi formájában állították helyre. Önálló műsorpolitikájával és kitűnő színészgárdájával a század első