Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)

KASARDA, JOHN D A város ahol emberek élnek és dolgoznak: változó városok és elnyomorodó városnegyedek

ciális körülmények romlása. A másik fontos kérdés, hogy a városrészek el­nyomorodásának folyamata vajon átterjedt-e az 1990-es években a déli és nyugati kis- és nagyvárosokra, amelyeket kevésbé érintettek az 1980-as években zajló és elsősorban az észak-nyugati és közép-nyugati nagyvároso­kat sújtó változások. Fontos megtudni azt is, mi történt a legszegényebb vá­rosrészek faji-etnikai összetételével az 1980-as években. Milyen szerepet játszott (ha játszott egyáltalán) a városrészek elszegényedésének alakulásá­ban az 1980-1990 között zajló és elsősorban a városokba irányuló beván­dorlási hullám? Végül választ kétesünk arra a kérdésre is, hogy az 1980-as évek folyamán végbement-e a lakónegyedek szerinti szegregáció az ameri­kai nagyvárosokban. A városnegyedek elnyomorodásának mérése Nem könnyű meghatározni az elemzés céljainak megfelelő városnegyed fo­galmát. A legközelebbi mérhető egység a népszámlálási övezet lehetne, amelyet a Népszámlálási Hivatal a következőképpen határoz meg: „olyan átlagosan 4000 lakost számláló körzet, amely populációs jellemzőit, gazda­sági helyzetét és az életkörülményeket tekintve viszonylag homogén." Az 1970-1980 közötti népszámlálási adatokon alapuló felmérések bizo­nyítják, hogy az ország 100 legnagyobb városában található a negyedek 80 százaléka, ahol fokozott a szegénység koncentrációja és a szociális elnyomo­rodás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fent említett 100 város népszámlálási adataiból jórészt nyomon követhető a szegénység koncentrációjának és a ki­rekesztettek által lakott városrészek szaporodásának 1970-1980 között zaj­ló folyamata. Ezért az 1980-as felmérésekben szereplő 100 legnagyobb város képezi a keresztmetszeti és a longitudinális elemzések egységeit. A fejezet végén található táblázatokból kiderül, hogy ezek a városok kitűnően reprezentálják a régióra, a városok méreteire, valamint korára vonatkozó ka­tegóriákat. A 100 nagyváros 1970-ben, 1980-ban és 1990-ben mért adataiból követ­keztetni lehet a közel 13 000 népszámlálási körzet gazdasági és szociális jel­lemzőire, amelyek alapján a városi szegénység növekedésére vonatkozó mutatók is jól kiolvashatók. A népszámlálások alkalmával a két leggyakrab­ban mért adat a szegénységi ráta és a szegény populáció sűrűsége az adott városok vagy metropoliszok területén belül és azok között. Szegény körzetnek (poverty ttact) számít az, amely lakosságának legalább 20 százaléka a sze-

Next

/
Thumbnails
Contents